Fogalmi fejlődést segítő pedagógiai módszerek, alapelvek

1. A tanulók aktív résztvevői, fogalmi rendszerük elemeinek alakításában.

2. A tanulók naiv előzetes tudással rendelkeznek.

3. A tanult fogalmak nem szigetelődnek el, hanem hozzákapcsolódnak a már meglévőkhöz.

4. A tanulók előismereteinek feltárása, fogalmi fejlődés nyomonkövetése.

4.1. pl.: beszélgetéssel, fogalmi térkép készítésével.

5. A tanulók véleményének megismerése.

5.1. pl.: viták, csoportfeladatok

6. Kognitív konfliktus keltése.

6.1. pl.: kísérletek

7. Gondolkodási képességek fejlesztése (deduktív, induktív)

8. A pedagógus elméleti tudása fondots.

8.1. Folyamat hosszú: melyik részét, hogyan segítheti.

8.2. A tanulók az iskolán kívül még sok helyről szerezhetnek információt.

8.3. Minden tanuló egyedi módon értelmezi a tananyagot.

8.4. Az új ismeret nem mindig azonnal tudják befogadni.

8.5. Az előzetes tudás fontos szerepet játszik.

8.6. Előfeltétel tudás, ami elengedhetetlen a fogalmi rendszer kialakításához.

8.7. Tévképzetek bármikor kialakulhatnak

8.8. Minél több kontextusba, helyzetben kell előhozni egy-egy fogalmat.

8.9. Tanult fogalom transzferálásnak gyakorlása.

8.10. A köznapi és tudományos nyelvhasználat eltérő.

8.11. Motiválni kell a tanulókat.

9. Tanár feladatai

9.1. Előzetes tudások feltérképezése.

9.2. Lehetőség biztosítása, hogy gondolkodjanak, beszélgessenek.

9.3. Ismeretek rendszerezése, összefüggések felismerése.

9.4. Ösztönzés.

9.5. Fogalmi fejlődés nyomonkövetése.

10. Tanuló feladatai

10.1. Aktív részvétel.

10.2. Gondolkodjon saját tudásáról.

10.3. Társaival együttmüködjön.

10.4. Kisérletezzen.

11. Az új ismeret elsajátítása függ a már meglévő tudás minőségétől

12. A tanulók kitartóan ragaszkodhatnak tévképzetekhez.

13. A folyamat egyaránt minőségi és mennyiségi változás.

13.1. hosszú folyamat

14. Elsajátítandó tudás

14.1. Legfontosabb fogalmak.

14.2. pl.: hőmérséklet fogalma.

15. Előfeltétel tudás

15.1. Fogalmak elsajátításához szükséges tudás.

15.2. pl.mérés, becslés

16. Téma által elkészített fogalmak

16.1. pl.: A hőmérséklet a t a testek egyik fizikai jellemzője.

17. Tévképzetek

17.1. Okainak leírása.

17.2. pl.:A köznapi nyelvben a hőérzettel kapcsolatban számos kifejezést használunk: hideg, meleg, langyos, forró, fagyos, jeges, jéghideg, hűvös, kellemes (pl. az időjárás), metsző (az északi szél) stb. Ezek a szavak valaminek a becslésére utalnak.

18. Megértést segítő feladatok

18.1. Mielőtt a hőmérséklet mérésére rátérnénk, tisztázzuk a hőmérséklet fogalmát, különböztessük azt meg más hőtani fogalmaktól. A tanulók 4−5 fős csoportokban vitassák meg a következő kérdéseket, majd frontálisan beszéljük meg mindegyiket

19. Ellenőrző feladatok

19.1. Alkossatok igaz (a tudomány által is elfogadott) állításokat a következő kifejezések felhasználásával: hőmérséklet, hőmérő, hő, hőmérsékleti skála, Celsius-skála, Celsius-fok, becslés, mérés, bögre, forró tea! (TF 6.) Például: A testek hőállapotát a hőmérséklettel jellemezzük