1. Lehorgonyzás: A nyelvi szimbólumokhoz olyan stílusértékek rendelődnek, amelyek feldolgozása elválaszthatatlan részét képezi a diskurzusvilágnak, és a megértésének.
2. A stílus szociokulturális tényezői
2.1. Magatartás: A beszélő megformálásbeli magatartását mutatja.
2.1.1. Választékos, közömbös, bizalmas, durva.
2.2. Helyzet: A beszélőnek és a hallgatónak az egymáshoz való viszonyát mutatja a megformálásban.
2.2.1. formális, közömbös, informális
2.3. Érték: A beszélő megformálásbeli értéktulajdonítását mutatja.
2.3.1. Értéktelítő, közömbös, értékmegvonó.
2.4. Idő: A szöveg stílusát és a benne lévő nyelvi kifejezések stilisztikai jelöltségét az időhöz viszonyítja.
2.4.1. Régies, közömbös, újszerű.
2.5. Nyelvváltozatok: A nyelvváltozatokhoz való tartozás fontos stílusösszetevő.
2.5.1. Intézményesített (sztenderd, irodalmi) és a hagyományozott (regionális, városi, szleng).
3. Attitűd (magatartás): Olyan stílusösszetevőt jelöl, amely a beszélőnek a megszólalása alatti magatartását és a hallgató által a beszélőnek tulajdonított nyelvi megformáltságbeli magatartását
3.1. Attitűd (viszonyulás): A nyelvi konstrukciók általános perspektivikusságára, illetve annak diskurzusbeli kiaknázására vonatkoztatja, azt hozza összefüggésbe a stílus fogalmával.
4. A stílustulajdonítást áthatja a retorikai hagyomány homogenizáló stíluseszménye, amely a három stílusnem, az alacsony, a közepes és a fennkölt stílus arisztotelészi hármasságán alapul.
5. Stílusszinkretizmus: A stílus heterogenitását eredményezi.
6. Szociokulturális tényezők
6.1. Jellegzetes (tipikus)
6.1.1. Választékos, formális, értéktelítő, régies, a laza, informális, értékmegvonó, újszerű tartományok együttállásai homogén stílust eredményeznek.
6.2. Nem jellegzetes (atipikus)
6.2.1. A nem jellegzetes együttállások a stílus heterogenitásához vezetnek.
7. Heterogén stílus: Beszédmódok egymással ütköző keveredése. A szinkretizmus jelenik meg, mint lényeges stílustényező.
7.1. Homogenizáló stílus: Egyfajta beszédmód.
8. Nyelvi megismerés: Társas emberi tevékenység, amely a közös figyelem működésén, az interszubjektív figyelemirányítás triadikus viszonyrendszerén alapul.
8.1. Diskurzusvilág
8.1.1. közös figyelmi jelenet
8.1.2. nyelvi szimbólumok
8.1.3. referenciális jelenet
9. Adaptáció: Magába foglalja a választás és az egyezkedés lehetőségét.
9.1. Választás: tudatosság és begyakorlottság szükséges hozzá. Megnyilatkozói oldalról a nyelvi konvenciók kiválasztásában, befogadói oldalról az elvárások érvényesítésénél realizálódik.
9.1.1. Egyezkedés: Olyan folyamat, amelynek során a résztvevők érvényt szereznek saját választásaiknak, illetve elfogadják vagy megkérdőjelezik a másik választásait.
10. Kognitív stilisztika: A stílus megformálásbeli különbségeken alapul.
11. A nyelvi szimbólumoknak stílusértéke van.
11.1. A nyelvi kifejezések stílusértéke a diskurzusban a résztvevők által éppen aktivált stílusmintákhoz, mint orientáló mintákhoz (stilisztikai sémákhoz) viszonyítva írható le.
11.1.1. A stílusminták nyitott prototípuselvű kategóriák, amelyek tipikus szituációkhoz, cselekvésekhez, témákhoz, és tipikus diskurzusokhoz kötődnek.