LUDAS MATYI

1. JELLEME

1.1. TALPRA ESETT

1.2. FURFANGOS

1.3. RAFINÁT

2. FELDOLGOZÁSOK

2.1. Balogh István bohózatot, Móricz Zsigmond vásári komédiát írt a mű alapján.

2.2. Deésy Alfréd némafilmet forgatott

2.3. Dargay Attila 1977-ben egész estés rajzfilmet készített

2.4. 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme-sorozatot jelentetett meg

3. TÖRTÉNET

3.1. Ludas Matyi nem dolgozik, lopja a napot. Amikor megtudja, hogy egy hét múlva lesz a döbrögi vásár, kedvet kap, hogy elmenjen. Anyja 20 libáját hajtja ki a vásárra. Döbrögi olcsób­ban akarja megvenni a ludakat Matyitól, mint amennyi az áruk. Mivel Matyi nem adja, a földesúr elhajtatja a szárnyasokat, a fiút pedig megvereti. Matyi megfogadja: „Há­romszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” Matyi ezután nem megy haza anyjához, hanem dolgozik, nyelveket tanul és gyűjti a pénzét. Első alkalommal olasz ácsnak öltöz­ve áll bosszút Döbrögin. Másodszor felcsernek adja ki magát. A harmadik alkalommal már nem ölt álruhát. A három elpáholás után Döbrögi megjavul

4. VERSELÉSE

4.1. IDŐMÉRTÉKES

5. KELETKEZÉSE

5.1. Az első változata 1804-ben keletkezett, kéziratban hamar elterjedt, és az író tudta nélkül megjelent. 1815-ben a Bécsben tanuló Kerekes Ferenc későbbi debreceni professzor a szerző személyét nem ismerve adta ki névtelenül a Lúdas Matyit. Fazekas levélben tiltakozott a kiadás ellen, a szerző átdolgozta a művet, és a saját neve alatt jelentette meg: 1817-ben Bécsben. Műve előszavában utal a plágiumra.