Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde by Mind Map: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

1. szereplők

1.1. égi szféra

1.1.1. Tünde

1.1.2. Éj asszonya

1.1.3. nemtők, tündérek

1.2. földi széra

1.2.1. Csongor

1.2.2. Balga

1.2.3. Ilma

1.2.4. Ledér

1.2.5. Kalmár

1.2.6. Fejedelem

1.2.7. Tudós

1.2.8. Dimitri

1.3. alvilági szféra

1.3.1. Mirígy

1.3.2. ördögök (Kurrah, Berreh, Duzzog)

2. CSONGOR

2.1. földi királyfi

2.2. meghatározhatatlan célok

2.2.1. "dicső és égi szép"

2.3. álmodozó, nemeslelkű, idealista

2.4. küzd az álmaiért

2.4.1. küzd saját gyengeségeivel

2.5. könnyen megtéveszthető

2.6. próbák

3. TÜNDE

3.1. tündér

3.1.1. halhatatlan

3.1.2. Tündérhon

3.2. első lépés, aranyalmafa

3.3. önfeláldozó

3.3.1. lemond örök életéről

3.4. hisz Csongorban

3.5. a jó megtestesítője

4. MIRíGY

4.1. ártó démon

4.2. gonosz boszorkány

4.3. Csongor ellensége, gyűlöli a fiút

4.4. legaktívabb szereplő

4.5. szerelem beteljesülésének megakadályozója

5. VÁNDOROK

5.1. Kalmár

5.1.1. pénz

5.1.1.1. minden megvásárolható

5.1.2. kapzsi, nyereségorientált, pénzéhes

5.1.3. szegény

5.2. Fejedelem

5.2.1. hatalom

5.2.1.1. minden megszerezhető

5.2.2. erőszakos hatalomgyakorlás

5.2.2.1. hódítás

5.2.3. leigázott

5.3. Tudós

5.3.1. öncélú tudás

5.3.1.1. nincs gyakorlati haszna

5.3.2. őrült

5.4. I. találkozás

5.4.1. magabiztosak, határozottak, beképzeltek

5.4.2. óriásra növesztett szenvedélyeik megszállottai

5.5. II. találkozás

5.5.1. csalódottak, leigázottak, kifosztottak

5.5.2. jövő: halál

6. ÉJ ASSZONYA

6.1. abszolút hatalom, istenség

6.2. pesszimista monológ

6.2.1. minden földi élőlény jelentéktelen

6.2.2. a földi boldogság pillanatnyi

6.2.3. az ember halhatatlanságra tör

6.2.4. végül minden elpusztul, apokalipszis

7. időszerkezet

7.1. 1 kozmikus nap

7.2. éjféltől éjfélig

8. keletkezés

8.1. 1830-ban íródott

8.2. 1831, nyomtatásban, Székesfehérvár

8.2.1. első színházi bemutató: 1879

9. forrás

9.1. Etelka iránti reménytelen szerelem

9.2. 16. századi széphistória, Gyergyai Albert

10. térszerkezet

10.1. Csongorék kertje

10.2. sík mező, hármas út

10.3. a Hajnal palotája

10.4. Mirígy háza, udvar és szoba

10.5. barlang csodakúttal

10.6. Éj birodalma

10.7. sík mező, hármas út

10.8. Csongorék kertje

11. szerkezet

11.1. 5 felvonás

12. zárlat

12.1. pesszimista

12.1.1. sötét és kietlen éj

12.2. beteljesedett szerelem

13. boldogságkeresés

13.1. Csongor

13.1.1. Tünde szerelme

13.2. Balga

13.2.1. földi javak: étel, ital

13.3. Kalmár

13.3.1. pénz

13.4. Fejedelem

13.4.1. hatalom

13.5. Tudós

13.5.1. felhalmozott tudás

14. küzdelem

14.1. Csongor

14.1.1. próbák, belső küzdelem, Mirígy

14.2. Tünde

14.2.1. Csongorért Miríggyel

14.3. Mirígy

14.3.1. Csongorért Tündével

15. motívumok

15.1. fa

15.1.1. axis mundi, világtengely

15.1.1.1. ég-lomb, föld-törzs, gyökér-alvilág

15.1.2. Tünde szerelmének kifejezője

15.1.3. Mirígy odakötözve

15.1.4. Csongorék kertjében

15.2. kert

15.2.1. beteljesedés

15.2.2. Éden

15.2.3. kicsinyített kozmosz

15.2.4. Csongor lekének kivetülése

15.3. utazás

15.3.1. emberi lét

15.3.2. beavatódás

15.3.2.1. próbák

15.3.2.2. döntéshelyzetetk

15.3.2.3. felnőtté válás

15.3.2.4. tapasztalatszerzés

15.3.3. boldogságkeresés

16. műfaj

16.1. drámai költemény

16.1.1. kevert műfaj

16.1.1.1. líra, dráma

16.1.1.2. tipikusan romantikus

16.1.2. filozófiai tartalmak

16.1.2.1. emberi lét kérdései

16.1.2.1.1. boldogság

16.1.2.1.2. élet értelme

16.1.2.1.3. célok

16.1.3. főhőse: emberiség

16.2. kétszintes dráma

16.2.1. égi - földi, normaadó - normakövető

16.2.2. harmónia

16.2.3. cselekmény: két szint határán

17. stílus

17.1. romantika

17.1.1. kevert műfaj

17.1.2. szerelmi történet

17.1.3. ellentétezés

17.1.4. mesei elemek

17.1.4.1. ördögök, boszorkány, 3-as szám

17.1.5. lírai monológok

17.1.5.1. Éj asszonya

17.1.6. metaforikusság

17.1.7. költői képek

17.1.8. erőteljes költőiség