Csokonai Vitéz Mihály

1. A Reményhez

2. Zsugori uram

2.1. Esmérek én egy vént. - Ki az: - Neve nincsen: Régen eladta már aztat is a kincsen; Sőt míg bírt is véle, magában tartotta, Mert mondani másnak ingyen sajnállotta. - Hol lakik? - Ott látszik, ama kapu megett, Egy ház, melyet náddal önnönmaga szegett. Van két palotája a Piac-utcába, De azt a rácoknak adta árendába; Maga e kunyhóba éhezvén kucorog, S elméjébe mindég a drágaság forog. Űl pénzes ládáján sovány ábrázattal, Tisztelvén a Mammont örök áldozattal. A bús gond béesett orcájában hever, Mérget kedveltető kincseiből kever. Oly sárgák orcája sovárgó gödrei, Mint aranyára vert királyok képei: Mint a sírból feljött halott útálsága, Amelyről minden húst a párka lerága. Most is azért sóhajt és dúl-fúl magába, Mért nem adhatja az áert árendába. S öszvekalkulálván saját számadását, Nyögve kárhoztatja szörnyű pazérlását. Gyász idők! - így kiált, vádolván az eget, - Lám, csak egy rövid nap mennyit elveszteget Ma csak harminc arany jött bé a kasszába, Mégis kilencven pénzt adtam ki hiába. Azonba mely szörnyű károm következe: - Itt jajgat, s fejére kúlcsolódik keze - Mely szörnyű kár! egy szél pénzem elrablotta, Lantornás ablakom ketté szakasztotta! - Úgy tűnődik; s talám azt is sajnálja ő, Hogy a versbe ingyen s potomra jött elő.

2.2. I. Keletkezése Jó néhány vers esetében megfigyelhető hogy Csokonai iskolai gyakorlatokra készített verseket később átdolgozott. Az Egy Fösvénynek leírása című vers még a költő iskolai évei alatt készülhetett, minden bizonnyal 1785-ben. A költő ismert a városban egy uzsorást, és bemutatta annak külsejét és belső tulajdonságait. (12 évesen írta) A Fösvény. Csokonai ráébredt, hogy nem csak egyetlen zsugori van a világon, ezért a címből elhagyta az „egy”szót. Így már nem egy konkrét emberről írt, hanem egy típusról. (16 évesen írta) Zsugori uram. A végső változat 1796-ban keletkezett. A cím már egy beszélő nevet tartalmaz. A valóságban azonban nem egy személyhez kötődik, hanem általánosítja valamennyi hasonló típusú embert. (21 évesen írta)

2.3. II. Műfaja: életkép; Formája: vers

2.4. III. Témája: Szomorú tapasztalata volt Csokonainak az uzsorásokkal. Mind gyermekkorában, mind felnőttkorában ki volt nekik szolgáltatva. Az irántuk érzett megvetését, gyűlöletét és tehetetlenségét fogalmazta meg ebben a versben. Hogy a versbe ingyen s potomra jött elő.

2.5. IV. Jellemzés: Megismerjük a versből - Zsugori uram külső tulajdonságait: sovány, beesett arc, sárga bőr - belső jellemvonásait: irigy, bús, fösvény A jellemvonásokat - a költő mutatja be: Űl pénzes ládáján sovány ábrázattal - Zsugori uram szavaiból, tetteiből ismerjük meg: Ma csak harminc arany jött bé a kasszába, Mégis kilencven pénzt adtam ki hiába. - a környezete bemutatásából ismerjük meg: Maga e kunyhóba éhezvén kucorog, Lantornás ablakom

2.6. V. Stíluseszköz: Gúny: (egy személy vagy jelenség hibáit erősen túlozva mutatja be). Esmérek én egy vént. - Ki az: - Neve nincsen: Régen eladta már aztat is a kincsen; Úgy tűnődik; s talám azt is sajnálja ő,