1. Sztálin diktatúrája
1.1. 1924 Lenin halála
1.2. ellenfeleit félreállította
1.3. minden jelentős posztra hű emberei
1.4. társadalom megfélemlítése
1.4.1. koholt vádak
1.4.2. gyilkosságok
1.4.3. koncepciós perek
1.4.4. tisztogatási hullámok
1.4.5. Gulag munkatáborok
1.5. Sztálin kultusz
2. Köztes-Európa az új világban
2.1. Köztes-Európa
2.1.1. első VH. után alakult
2.1.2. kis- és középállamok
2.1.3. nemzetállam kialakítása
2.1.4. nemzetiségi ellentétek
2.1.5. gazdasági ellentét szomszédaikkal
2.2. Monarchia utódállamai
2.2.1. Ausztria
2.2.2. Csehszlovákia
2.2.2.1. Massaryk
2.2.2.2. Benes
2.2.3. Románia
2.2.4. Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
2.3. Kisantant
2.3.1. magyarellenes védelmi szövetség
2.3.2. félelem a magyar revíziótól
2.4. Kissebségek helyzete
2.4.1. számuk csökkent, helyzetük romlott
2.4.2. kissebbségvédelmi rendelkezések
2.4.2.1. nem tartották be
2.4.2.2. nemzetiségek beolvasztása
3. Bolsevik Oroszország
3.1. Hadikommunizmus
3.1.1. ipar és kereskedelem államosítása
3.1.2. parasztoktól elvették terményeiket
3.1.3. ellátási zavarok
3.2. Polgárháború után
3.2.1. éhezés
3.2.2. lázadások, szztrájkok
3.2.3. Kornstadti matróz lázadás 1921. március
3.3. NEP
3.3.1. Vladimir Lenin
3.3.1.1. piaci viszonyok, pénzforgalom helyreállítása
3.3.1.2. új gazdaságpolitika
3.3.1.3. érdekeltség érvényesülése
3.4. Szovjetunió létrjötte 1922
3.4.1. központi akarat érvényesülése
3.4.2. 0 elszakadási jog
3.4.3. ellenség: nacionalisták, imperialisták
3.4.4. törvényhozó testületbe csak a bolsevik pártból kerülhettek be
3.4.5. a törvényhozás és az állami élet minden szinten a párt kezében öszpontosult
3.4.5.1. totális diktatúra
3.4.5.1.1. 0 külföldi tőke és technológia áramlása
3.4.5.1.2. ipari fejődés, életszínvonal romlása
3.4.5.1.3. fejletlen gazdaság kárai
3.4.5.1.4. ellenséges környezet
3.4.6. Célok, lehetőségek, módszerek
3.4.6.1. iparosodás
3.4.6.1.1. katonai erő fokozása
3.4.6.1.2. nehézipar, energiatermelés
3.4.6.1.3. alkalmassá vált egy erős hadsereg ellátására
3.4.6.2. gazdaság
3.4.6.2.1. NEP irányította
3.4.6.2.2. tervutasításos rendszer
3.4.7. Kollektivizálás
3.4.7.1. munkaerő növelése
3.4.7.1.1. parasztság átirányítása
3.4.7.1.2. mezőgazdaság átszervezése
3.4.7.2. termelőszövetkezetek-kolhozok
3.4.7.2.1. jómódú parasztság tönkretétele
4. Nácizmus
4.1. Hitler
4.1.1. Mein Kampf
4.1.1.1. munka és tőke megfékezése
4.1.1.2. kommunisták és szakszervezetek korlátozása
4.1.1.3. föld a parasztoknak
4.1.1.4. háborús sérelmek orvoslása
4.1.1.5. keleti irányú terjeszkedés-"élettér"
4.1.2. fajelmélet
4.1.2.1. zsidóság ellen
4.1.2.2. antiszemitizmus
4.1.3. megvették a demokráciát
4.1.4. Führer
4.2. A hatalom megragadása
4.2.1. pártapparátus
4.2.2. fegyveresosztag
4.2.3. propagandaszervezet
4.2.4. rádió, film
4.2.5. tömeglélektan
4.2.6. megfélemlítés
4.2.6.1. SA
4.2.7. 1932
4.2.8. Hitler kancellár 1933. január 30.
4.3. diktatúra
4.3.1. felszámolta az alkotmányos intézményeket
4.3.2. több párt szétverése
4.3.2.1. koalíciós táborok
4.3.3. 0 szakszervezet, diákszervezet, egylet
4.3.4. totális pártállam kiépítése
4.3.5. zsidó németeket megfosztották állampolgárságuktól
4.3.6. náci jellegű szervezetek
4.3.7. művészetek
4.4. gazdaság helyreállítása
4.4.1. autópályák építése
4.4.2. munkanélküliség gyors visszaszorítása
4.4.3. fegyverkezés
4.4.4. hadsereg növelése
5. A győztes Európa gondjai
5.1. Gazdaság
5.1.1. gazdasági vereség-USA az egyetlen győztes-USA-nak eladósodás
5.1.2. pénzügyi központ: New York
5.1.3. munkanélküliség, tőke hiánya, infláció
5.1.4. Ruhr-vidék 1923
5.2. Politika
5.2.1. kommunista tömegpártok megjelenése
5.2.1.1. szélsőjobboldali
5.2.1.2. szélsőbaloldali
5.2.2. Orosz kommunizmus (támogatták a kommunista erőket)
5.2.3. Olaszorsz fasizmus
5.2.4. 20-as években visszaszorultak( stabilizálódó gazdaság)
5.3. Diplomácia Németországgal
5.3.1. polgári demokrácia megszilárdítása
5.3.2. Weimari köztársaság
5.3.3. teljesítés politikája
5.3.4. Rapallo 1922
5.3.5. Locarnói szerződés 1925
5.3.5.1. Ruhr-vidék kiürítése (franciák)
5.3.6. Népszövetség 1926
5.3.7. megbékélés, Young-terv
5.4. Nők helyzete
5.4.1. Szüfrazsett mozgalom
5.4.2. női munkaerő megjelent
5.4.2.1. hadigazdaság
5.4.2.2. mezőgazdaság
5.4.2.3. gépgyártás
5.4.2.4. közlekedés
5.4.3. szavazati jog több államban
6. Az olasz fasizmus
6.1. Elégedetlenség
6.1.1. Nem kapta meg Fiumét és Dalmáciát
6.1.2. Gyenge gazdaság
6.1.3. ingatag belpolitika
6.1.3.1. délen földfoglalások
6.1.3.2. északon gyárfoglalások
6.2. Fasiszták
6.2.1. 1920. Nemzeti Fasiszta Párt
6.2.1.1. Benito Mussolini
6.2.2. Mi is a fasizmus?
6.2.2.1. Szemben állt a polgári demokráciával és a kommunizmussal. Nemzeti felemelkedést, tőkét korlátozó, kisembereket felkaroló, erős államot akartak.
6.2.3. Hatalom megserzése és megtartása
6.2.4. fegyveres osztagaik gyilkosságai, terrorakciói
6.2.5. 1922. "Meneteléa Rómába!"
6.2.5.1. Mussolini miniszterelnök
6.3. Fasiszta állam
6.3.1. alkotmányossás, parlament, pártok, szabad sajtó felszámolása
6.3.2. totális diktatúra
6.3.3. Duce és Fasiszta Nagytanács
6.3.4. államosítás, korporációs rendszer
6.3.5. Fejlődés
6.3.5.1. utak, vasutak, lakások épültek, mocsarak lecsapolása, szicíliai maffia visszaszorítása
6.3.5.2. gazdaság
6.3.5.3. diplomáciai kapcsolat a Szovjetekkel
6.3.5.4. papsággal megállapodás
6.3.5.4.1. Lateráni szerződés 1929
7. Világgazdasági válság és a kiutak
7.1. A válság kitörése
7.1.1. fejlődés üteme lelassult
7.1.2. világkereskedelem visszaesése
7.2. USA fejlődése
7.2.1. világgazdaság központja
7.2.2. a fogyasztás nem bővült olyan ütemben, mint a termelés
7.2.2.1. túltermelés
7.2.2.1.1. tőzsdepánik
7.2.2.1.2. tőzsde összeomlása
7.2.2.1.3. munkanélküliség
7.2.2.1.4. a visszaesés minden kontinensre kiterjedt
7.3. John Maynard Keynes
7.3.1. állami beavatkozás növelése
7.3.2. termelés beindítása, fogyasztás ösztönzése
7.3.3. közlekedés, szolgáltatások, energiatermelés támogatása
7.4. A NEW DEAL
7.4.1. Franklin Delano Roosevelt
7.4.1.1. bankok
7.4.1.2. infláció gerjesztése
7.4.1.3. közmunkaprogram
7.4.1.4. farmerek
7.4.1.5. gazdasági verseny korlátozása
7.4.1.6. minimálbér, társadalombiztosítás
7.4.1.7. "kandalló előtti beszélgetések"
8. A gyarmati világ megrendülése
8.1. Palesztina
8.1.1. Herlz Tivadar
8.1.2. zsidó állam létrehozása
8.1.3. arabok tiltakozása
8.1.3.1. zsidók korlátozása
8.2. India
8.2.1. erősödő gyarmat
8.2.2. Ghandi
8.2.2.1. kompromisszum a brittekkel
8.2.2.2. erőszakmentes tömegmegmozdulások
8.2.2.2.1. Sómenet 1930
8.3. BArit Nemzetközösség 1931
8.4. Japán
8.4.1. antant oldal
8.4.2. megszerezte a németek kínai területeit
8.4.3. zavaros belpolitikai helyzet
8.4.4. Tanaka tábornok
8.4.5. Csendes-óceáni Birodalom létrehozása
8.4.6. Mandzsúria-bábállam 1931
8.4.7. Kínai terjeszkedés 1938
8.5. Kína
8.5.1. Kínai Kommunista Párt KKP 1921
8.5.2. Szun Jat-szen-Kuomintang
8.5.3. Mao Ce-tung
8.5.3.1. föld a parasztoknak
9. A világháború küszöbén
9.1. A nácihívás és az engedmények politikája
9.1.1. kilépés a Népszövetségből 1933
9.1.2. általános hadkötelezettség bevezetése 1935
9.1.3. engedmények politikája
9.1.4. Rajna-vidék 1936
9.1.4.1. nyugatiak nem léptek fel ellene
9.2. hatalmi átrendeződés
9.2.1. Francia-Szovjet együttműködési egyezmény 1935
9.2.1.1. franciák részéről 0 gyakorlati együttműködés
9.2.2. Komintern népfrontpolitika
9.2.3. Fasiszta Olaszország
9.2.3.1. Szövetség Németországgal 1936
9.2.3.1.1. Berlin-Róma tengely
9.2.3.2. Antikomitern Paktum 1936
9.2.4. Spanyolország
9.2.4.1. új köztársaság
9.2.4.1.1. radikális reformok
9.2.4.2. szélsőséges pártok erősödése
9.2.4.2.1. Franco tábornok-jobboldali felkelés 1936
9.3. Anschluss
9.3.1. Nácizmus támogatása 1938
9.3.2. Hitler csapatai bevonaultak Ausztriába 1938. március
9.3.2.1. következő állomás: Csehszlovákia
9.3.3. Müncheni konferencia 1938. szeptember