1. a szöveg kategorizálása műfaji szempontból
1.1. A szövegtípus és a műfaj más-más kategória, vagy csak a szövegalkotás, és -befogadás különböző aspektusait tükrözi?
1.2. A nyelvészet fogalma a szövegtípus, az irodalomé a műfaj?
1.3. Milyen módszertani lehetőségei vannak a szövegtípusok és a műfajok vizsgálatának?
2. szöveg és kategorizáció
2.1. a nyelvhasználat minden jelensége szövegekben mutatkozik meg -> nyelvhasználat elsődlegessége
2.1.1. grammatikai viszonyok
2.1.2. történeti változás
2.2. nyelvi tudás reprezentálódása az elmében
2.2.1. a tudás a szövegprodukció általánossá váló mintázatai köré szerveződik
2.2.1.1. mit kategorizálunk?
2.2.1.2. hogyan nevezzük a kategóriákat?
2.2.1.3. mit tudunk meg a nyelvről a kategória által?
2.2.2. központi mozzanat a kategorizálás
2.3. megismerés
2.3.1. egyes jelenségek sémákba rendezése, összekötése
2.3.1.1. enciklopédiai tudás kialakítása
2.4. társas cselekvésekként megvalósuló kommunikatív jelenségek
2.4.1. cselekvésekhez kötődő nyelvi és viselkedésbeli mintázatok
2.4.1.1. szövegek kategorizálásának alapjai
3. a műfaj mint a társas nyelvi cselekvés alapkategóriája
3.1. műfajesemény: a műfaj nem a nyelvhez van lehorgonyozva, hanem egyéni cselekvési mintázatként a nyelvről, a megismerésről és a kommunikációról kialakuló tudáshoz kötődik
3.1.1. szövegalapú cselekvések
3.1.1.1. nyelvi közlés kontextuális mintázatai
3.1.2. szociokulturális változatosság
3.1.2.1. kommunikációs jelenetekről kialakított sematikus tudás
3.1.3. tehát a műfaj a nyelv, a diskurzus és a megismerés közös kategóriája
3.2. műfaji tudás
3.2.1. a megvalósulás folyamatában aktualizálódik és változik
3.2.2. sémaként teszi lehetővé társas diszkurzív cselekvések megvalósítását
3.2.3. egyezkedési műveletek tárgya és kiindulópontja, azaz visszahat a sematikus tudásra
3.3. a műfaj integritása az állandóságból és a változatosságból egyaránt ered
3.3.1. a kategorizálás folyamatos igénye
3.3.1.1. konstruálás
3.3.1.2. interpretálás
3.4. a műfaji kategóriák mint komplex cselekvésminták
3.4.1. maximalizálják az azonos besorolású diskurzusok közötti hasonlóságot
3.4.2. minimalizálhatóvá teszik a közös jegyeket más mintákka
3.5. műfaj feltérképezése interdiszciplináris vállalkozás a nyelvtudományon belül és más tudományokkal együtt (pl. irodalomtudomány)
4. szövegek típusokba, kategóriákba sorolása
4.1. A szövegtípus az osztályozás alapja és emiatt alapvető nyelvészeti kategória?
4.2. A szövegalkotás és -befogadás társas-kulturális feltételrendszerét összefoglaló fogalom?
4.3. A szövegtípus alapozza meg a szöveg létrehozását és struktúrálását?
5. a szövegtípus mint kategorizációs bázis
5.1. szövegnyelvészet
5.1.1. szövegek osztályozásának igénye
5.1.1.1. szövegek közös, visszatérő, ismétlődő jellemzőire támaszkodva
5.1.1.1.1. grammatikai-formai jegyek
5.1.1.1.2. kontextuális tényezők
5.2. szövegtípus mint műfaj
5.2.1. olyan tudásséma, amely társas cselekvésekben jön létre, és amely egyszerre kognitív, illetve diszkurzív, szociokulturális
5.2.1.1. a szövegalkotás és -befogadás mentális műveletei reprezentálódnak
5.2.1.1.1. figyelemirányítás
5.2.1.1.2. deiktikus jegyek
5.3. szövegtípus mint szövegfajta
5.3.1. hasonló a műfaji meghatározáshoz, de ennél elsősorban a gondolkodás és a közlés alapformáiként értelmezhetők
5.3.1.1. alapformák: leírás, elbeszélés
5.3.1.1.1. szoros összefüggésben állnak a nyelvi tevékenység interszubjektív és interperszonlális metafunkcióival
5.3.1.1.2. alapformák = szövegfajták