1. Tanulási környezetek
1.1. Komplementer tanulási környezet
1.1.1. progresszív
1.1.2. tradicionális
1.2. Blended learning
1.3. Elearning
1.4. Tanuló központú környezet
1.5. Tudásközpontú környezet
1.6. Értékelésközpontú
1.7. Közösségközpontú
2. Veszélyek a digitális világban
2.1. Függőség
2.2. Hozzá nem értés
2.3. Apátia
3. Cél
3.1. a XXI. század elején végbemenő társadalmi változások oktatásra gyakorolt hatás
4. Információs társadalom
4.1. Oktatás
4.2. Technológiai környezet
4.3. Gazdasági és társadalmi következmények
4.4. Társadalmi hálózatok - hálózati társadalom
5. Nyílt oktatási formák
5.1. Konnektivizmus
5.1.1. hálózatelmélet és tanulás
5.1.2. eszköztár és dinamika
5.1.3. tanulásszervezés
5.1.4. facilitátor
5.1.5. önszabályozás, önállóság
5.1.6. látszatkonnektivizmus effekt
5.1.7. új produktum létrehozása
5.1.8. saját időbeosztás
5.1.9. inspirátor
5.2. Valós és virtuális terek
5.2.1. on-line tanulási környezetek szerepe a közösségek formálásában
5.3. Adaptivitás
5.4. "Szabad hozzáférhetőség"
6. Tanulásértelmezések
6.1. Behaviorista
6.2. Kognitivista
6.3. Konstruktivista
6.4. Paradigmaváltás
6.5. Tudáskonstrukció
7. Digitális társadalom
7.1. Digitális kompetenciák
7.1.1. Tanulói kompetenciák
7.1.1.1. kreativitás és innováció
7.1.1.2. kommunikáció és kollaboráció
7.1.1.3. kutatás és információmenedzsment
7.1.1.4. kritikai gondolkodás, problémamegoldás, döntések
7.1.1.5. digitális állampolgárság
7.1.1.6. technológiai műveltség
7.1.2. Tanári kompetenciák
7.1.2.1. tanuló támogatása
7.1.2.2. tervezés, fejlesztés, értékelés
7.1.2.3. folyamat modellezése
7.1.2.4. részesei a változás folyamatának
7.1.2.5. digitális állampolgárság
7.1.3. Adminisztrátorok, rendszergazdák, asszisztensek
7.1.3.1. látnoki vezetés
7.1.3.2. digitális tanulási kultúra kialakítása
7.1.3.3. rendszerszintű fejlesztésben való közreműködés
7.1.3.4. digitális állampolgárság
7.2. Digitális műveltség
7.2.1. Kulcskompetenciák
7.2.2. Digitális írástudás
7.3. Felhasználói szokások
7.3.1. informálódás
7.3.2. üzleti szolgáltatások igénybe vétele
7.3.3. ügyintézés
7.3.4. kommunikáció és tanulás
7.3.5. web 2.0
7.3.6. szerencsejáték és szórakozás
7.4. Digitális kultúra
7.4.1. Az egyén szerepmódosulásai
7.4.2. Eszközhasználat
7.4.2.1. alkalmazások
7.4.2.2. Digitális tolltartó
7.4.2.2.1. Közösség
7.4.2.2.2. Keretrendszerek
7.4.2.2.3. Blogok és mikroblogok
7.4.2.2.4. Geolokációs szolgáltatások
7.4.2.2.5. Fogalomtérkép
7.4.2.2.6. Fénykép, állókép
7.4.2.2.7. Video és podcast szolgáltatások
7.4.2.2.8. Virtuális környezetek
7.4.3. Offline és online élet
7.5. Digitális szubkultúrák
7.6. Digitális társadalom
7.6.1. X, Y és Z generáció
7.6.2. Digitális bennszülöttek
7.6.2.1. gyors információszerzés
7.6.2.2. multitasking
7.6.2.3. érzelem kezelés
7.6.2.4. időkezelés
7.6.2.5. nyelvhasználat és érettség
7.6.2.6. hálózatosodás
7.6.2.7. önálló tanulás
7.6.2.8. a tudás új értelmezése
7.6.2.9. a tekintélyhez való viszony
7.6.3. Veteránok, Babybumm
7.6.4. Digitális bevándorlók
8. Digitális esélyegyenlő(-tlen)ség
8.1. Értékrend
8.1.1. Technikai szükségletek
8.1.2. Tolerancia
8.1.3. Eetikett
8.1.4. Empátia
8.2. Diszkrimináció
8.2.1. Fogyatékosság megjelenése az oktatásban
8.2.2. Hátrányos helyzetű tanulók
8.3. Digitális szakadék
8.4. Különbözőség elfogadása
8.5. Tanári szerep
8.5.1. Tartalom, módszer, eszköz
8.5.2. Nyitottság, rugalmasság, befogadás
8.5.3. Speciális tudás és elfogadó attitűd
8.6. Tanulói szerep megváltozása
8.6.1. különbözőség megjelenése
8.6.2. Tud-e egyszerre több dologgal foglalkozni?
8.6.3. Meg tudja-e valósítani?
8.6.4. Kezdeményező aktivitás
8.6.5. Vizualitás preferenciája
8.6.6. Önszabályozó tanulás