1. történelmük
1.1. XV. század
1.1.1. megjelenésük
1.2. török kor (XVI.-XVII. század)
1.2.1. fegyverkészítők
1.2.2. üzenetközvetítés magyarok és törökök között
1.3. XVII. század (Mária Terézia és II. József)
1.3.1. letelepítési kísérletek
1.3.1.1. sikertelen
1.3.1.2. törvények
1.3.1.2.1. kóborlók kunyhóinak lerombolása
1.3.1.2.2. cigány gyerekek paraszt családokhoz helyezése
1.3.1.2.3. öltözködés szabályozása
1.4. XIX. század
1.4.1. letelepedés
1.4.2. leértékelődött a munkájuk
1.4.2.1. nagyipari termelés fejlődése miatt
1.5. XX. század eleje
1.5.1. ~300E fő
1.5.2. szegregáció
1.5.2.1. lakóhely
1.5.2.2. munka
1.5.2.3. oktatás-művelődés
1.5.3. átlagnál rosszabb helyzet
1.6. II. VH alatt
1.6.1. deportálás
1.6.1.1. 1944. március 19. után
1.6.2. holokauszt
1.6.2.1. "porrajmos"
1.6.2.2. 30-70E elhurcolt
1.6.2.3. 5-10E halott
1.7. II. VH után/szocializmus
1.7.1. cigánytelepek felszámolása
1.7.2. sok foglalkoztatott
1.7.2.1. bányászat
1.7.2.2. textilipar
1.8. Renszerváltás után
1.8.1. gyárak bezárása
1.8.1.1. munkanélküliség
2. etnikai kisebbség
2.1. kisebb létszám
2.1.1. ~400-500E fő
2.1.2. Debreceni Egyetem 2016: ~900E fő
2.2. többségi társadalomtól elkülönül
2.3. közös kultúra
2.3.1. külön nyelv
2.4. közös identitás
2.5. külön országokban
3. több csoport
3.1. beások
3.1.1. Középső Tisza-Vidék
3.1.2. Dunántúl
3.1.3. házaló kereskedők
3.1.4. famegmunkálás
3.1.5. román archaikus változata
3.2. romungrók
3.2.1. országszerte élnek
3.2.2. muzsikusok
3.2.3. magyar nyelv
3.2.4. "magyar cigányok"
3.3. oláhok
3.3.1. országszerte élnek
3.3.2. cigány nyelvek
3.3.3. lókereskedők
4. társadalmi problémák
4.1. kitörési lehetőségek
4.1.1. zene
4.1.2. sport
4.1.3. tanulás
4.2. mélyszegénységből eredően
4.2.1. alacsony értelmiségi réteg
4.2.2. rossz egészségügyi állapot
4.2.3. munkanélküliség
4.2.4. iskolázatlanság