Információtudomány és média a 21. század elején

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Információtudomány és média a 21. század elején by Mind Map: Információtudomány és média a 21. század elején

1. Információs társadalom. Modellek, gazdasági és társadalmi következmények

1.1. információs

1.1.1. versenyképesség, új munkahelyek

1.1.2. ökológiai előny?

1.1.3. az életmód forradalmasítása

1.1.4. kérdései:

1.1.4.1. kéretlen reklámok, egyéb problémák

1.1.4.2. web2-es tartalmak minősége

1.1.4.3. technológia vs. időráfordítás

1.1.4.4. valódi közösségek?

1.1.5. tulajdonságai:

1.1.5.1. gyors információszerzés, tartalom minősége nem mindig megfelelő

1.1.5.2. az időmenedzsment tanulása

1.2. kommunikációs

1.3. tudás alapú

1.4. web1 vagy web2

1.4.1. kollaboráció

1.4.2. közösségi funkciók

1.4.3. tudásmegosztás, közös tudás

1.4.3.1. wikipédia

1.4.3.2. blogok

1.4.3.3. egyéb

2. Esélyegyenlőtlenség, kockázatok

2.1. Esélyegyenlőtlenség

2.1.1. Társadalmi különbözőségek

2.1.1.1. hozzáférés

2.1.1.2. kapcsolódás

2.1.1.3. dilemma a fejlesztésre

2.1.1.3.1. leszakadók

2.1.1.3.2. élvonal

2.1.1.4. Mekkora a reális szakadék?

2.1.1.5. Milyen hátránya származik ebből a társadalomnak?

2.1.1.5.1. az egyén vesztesége

2.1.1.5.2. a közösség vesztesége

2.1.2. Attitűd

2.1.2.1. kritikus feltételek szuperpozíciója

2.1.3. elefánt effektus

2.2. Kockázatok

2.2.1. technológiai kockázat

2.2.2. informatikai bűnözés

2.2.3. humán kovkázat

2.2.4. pszichológiai veszélyek

2.2.5. függőség, személyesség, biztonság

3. Internetezés és kultúra. Divatos tévképzetek

3.1. kommunikáció

3.1.1. szóbeli

3.1.2. írás megjelenése

3.1.3. nyomtatás - Gutenberg - galaxis

3.1.4. telekommunikáció

3.1.5. internet

3.2. lassú változás

3.3. felmerülő kérdés

3.3.1. kapcsolati teljesítőképesség (Csepeli - Prazsák)

3.4. Az internet és a kultúra viszonya

3.4.1. békés egymásmellett élés

3.4.2. szkeptikusok

3.4.3. "a párhuzamosok sosem találkoznak"

3.4.4. optimisták

3.5. Internet és értékek ?

3.5.1. tolerancia

3.5.2. munkahelyi autonómia

3.5.3. eetikett, attitűd

4. Információs társadalom és oktatás; a tanítás és tanulás új koncepcionális keretei (Komenczi Bertalan nyomán)

4.1. A nagy kulturális változások

4.2. Tanulásértelmezések

4.2.1. Behaviorista

4.2.2. Kognitivista

4.2.3. Konstruktivista

4.3. Tanulási környezetek

4.3.1. Paradigmaváltás-e az e-learning

4.3.2. Közösségi tudáskonstruálás

4.3.3. Jellemzői: probléma központú, inspiráló, társas tanulásra alkalmas,

4.4. Integrált zanulási dimenziók

5. A hálózatelmélet oktatási alkamazása: konnektivizmus

5.1. Tanuláselmélet-e a konnektivizmus?

5.2. fogalmai

5.2.1. Siemens, Downes

5.2.2. Kulcsár Zsolt

5.2.3. először a jó gyakorlatok, azután az elmélet

5.2.4. A formális oktatásba nem jó

5.2.5. életforma (Fehér Péter)

5.2.6. önkéntes, erős belső motivációval

5.2.7. tematika

5.2.8. adminisztrátor

5.2.9. 2 inspirátor!!!

5.2.10. a formális oktatásban (közoktatásban) nehezen elképzelhető

5.2.11. skálafüggetlenség

5.2.12. optimális csoportlétszám 100 fölött

6. Nyílt oktatási formák, felnőttképzési jó gyakorlatok

6.1. alapja az ADAPTIVITÁS

6.1.1. pedagógus

6.1.1.1. szakmai tudás

6.1.1.2. alkalmazkodás

6.1.1.3. egységességen és differenciáláson alapuló oktatási gyakorlat

6.1.1.4. segítő, facilitátor

6.1.1.5. együttműködés

6.1.2. nyitott

6.1.3. szabad hozzáférésű

6.2. Jó gyakorlatok

6.2.1. Khan Akadémia

6.2.2. FernUniversitat in Hagen

6.2.3. Open University of Catalonia

6.2.4. KONNEKT csoport

7. Esélyegyenlő(tlen)ség a felnőttoktatásban az információs társadalom korában Digitális eszközök a speciális szükségletű (fogyatékos) személyek oktatásában

7.1. “digitális varázspálca”

7.2. "rossz gyakorlatok"

7.2.1. Tanulói diverzitás - "minek tanul itt"

7.2.2. Tanári szerep - “én nem is értek hozzá”

7.2.3. Differenciálás - “nehogy már előnyhöz jusson”

7.2.4. Tanulási környezet - ja, hát úgy könnyű neki”

7.3. esélyegyenlőség fogalmai

7.4. fogyatékossági csoportok

7.4.1. Miben különböznek?

7.4.1.1. megismerés preferált csatornája

7.4.1.2. tanulási stílus

7.4.1.3. kognitív stílus

7.4.1.4. kultúra

7.5. Jobban érvényesül-e a digitális szakadék?

7.6. Tanári szerep

7.6.1. speciális tudás?

7.6.2. ATTITŰD!

7.7. A jó integráció

7.7.1. megfelelő környezet kialakítása

7.7.2. a pedagógus elkötelezettsége

7.7.3. pedagógus és gyógypedagógus között harmonikus kapcsolat - folyamat előkészítés, folyamat szabályozás

7.7.4. tanulási tartalom akadálymentesítése

7.7.5. digitális államban: akadálymentes web

8. A GONDOLATTÉRKÉP ELKÉSZÍTÉSÉBEN NAGYON SOKAT SEGÍTETTEK KÁLMÁN TERÉZ ÓRAI JEGYZETEI - KÖSZÖNET ÉRTE!

9. Digitális nemzedék elméletek. Felhasználói szokások, életkor és IKT kompetencia

9.1. Prensky féle

9.1.1. bennszülött

9.1.2. bevándorló

9.2. Buda András féle

9.2.1. nomád

9.2.2. telepes

9.3. X,Y,Z

9.3.1. generációs tulajdonságok:

9.3.1.1. gyors információszerzés

9.3.1.2. ingerfalás

9.3.1.3. sokcsatornás figyelem

9.3.1.4. érzelmi azonnaliság

9.3.1.5. mindig online

9.3.1.6. állandó közlési vágy

9.3.1.7. szleng

9.3.1.8. hálózatosodáa

9.3.1.9. tekintélyhez való igazodás

9.3.1.10. fogyasztók - a gazdaság számára fontos tényezők

9.4. Ságvári Bence féle

9.4.1. IT generáció

9.5. Csepeli, Prazsák féle

9.5.1. digitális szegények

9.5.2. digitális gazdagok

9.6. Fehér Péter, Hornyák Judit féle

9.6.1. netgeneráció

9.7. optimista - pesszimista megközelítések

10. A netnemzedék vizsgálata, Z. Karvalics László alapján

11. Pedagógusok: mentorok - pályakezdők IKT kompetenciái - generációs ellentétek??

12. Az oktatás minőségének, módszertanának változnia kell!!

13. Digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság

13.1. A legképlékenyebb téma, a legkétségesebb, a legvitatottab: van-e olyan, hogy dgitális állam, digitális állampolgárság.

13.2. Nem csak a digitális kompetenciák szükségesek hozzá; szövegértés...

13.3. Kompetencia fogalma

13.3.1. tanulói kompetenciák

13.3.2. tanári kompetenciák

13.3.3. adminisztrátorok? - Nálunk ez hogyan adaptálható?

13.4. Az online tanulási környezet problematikája

13.5. Az ISTE kompetenciatérképei

13.6. IKT oktatás: öncélú vagy sem?

13.7. A kreativitás nagy kérdése

13.8. Egy digitális állampolgár kompetenciái

13.8.1. technológia terén

13.8.2. emberi téren

13.8.3. kultúra területén

13.8.4. az etikus viselkedés területén

13.8.4.1. az eEtikett kérdése

14. Fejlődni kell IKT kompetencia területén

15. Az információs társadalom technológiai környezete. Eszközrendszerek és alkalmazások.

15.1. A digitális tolltartó

15.1.1. eszközök, alkalmazások, kommunkiáció

15.1.1.1. Közösségek

15.1.1.1.1. Google+

15.1.1.1.2. Facebook

15.1.1.1.3. LinkedIn

15.1.1.2. Keretrendszerek

15.1.1.2.1. Moodle

15.1.1.2.2. Mahara

15.1.1.3. Blogok, mikroblogok

15.1.1.3.1. Blogger

15.1.1.3.2. Twitter

15.1.1.3.3. Tumblr

15.1.1.4. Geolokáció

15.1.1.4.1. Foursquare

15.1.1.4.2. Geocaching

15.1.1.5. Közösségi tartalmak

15.1.1.5.1. Wikipédia

15.1.1.5.2. Issuu

15.1.1.5.3. Delicious

15.1.1.5.4. Second Life

15.1.2. Az eszközök gyorsan változnak

15.1.3. kérdései

15.1.3.1. offline vagy online

15.1.3.2. közös pont: internet

15.1.3.3. hatás - visszahatás