1. Lejtőn mozgó testek
1.1. A lejtőn haladó, magukra hagyott testek sebessége egyenletesen nő.
1.1.1. Az egyenletesen gyorsuló testek által megtett út kiszámolható a gyorsulás és a megtett idő ismeretében.
1.1.1.1. s = a/2 × t^2
1.1.1.2. Ebből a gyorsulás:
1.1.1.2.1. a = 2s/t^2
1.1.2. Példa
1.1.2.1. A 1 m-es lejtőn leguruló golyó 3,18 s alatt ér végig.
1.1.2.1.1. a = 2/10 m/s^2
1.2. Kérdések
1.2.1. Miről ismerhető fel, hogy a lejtőn leguruló golyó mozgása egyenletesen változó?
1.2.1.1. Ugyanannyi időközönként mindig ugyanannyival több utat tesz meg.
1.2.2. Melyik testnek nagyobb a gyorsulása?
1.2.2.1. • Amelyiknek ugyanakkora sebességváltozáshoz rövidebb időre van szüksége. • Amelyiknek ugyanakkora idő alatt nagyobb a sebességváltozása.
1.2.3. Mi a gyorsulás?
1.2.3.1. Az egyenletesen változó mozgást végző testnek az egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozása.
2. Szabadon eső testek
2.1. A szabadon eső testekre csak a gravitációs mező hatása érvényesül.
2.1.1. Kérdések
2.1.1.1. Mi jellemző a szabadon eső testekre?
2.1.1.1.1. • Az egymást követő, egyenlő hosszúságú utakat egyre rövidebb idő alatt teszik meg. • Az egymást követő egyenlő időtartamok alatt egyre hosszabb utakat fut be.
2.1.1.2. Mekkora a gravitációs gyorsulás értéke egészre kerekítve?
2.1.1.2.1. g = 10 m/s^2
2.1.2. Feladat
2.1.2.1. Egy alma leesett a fáról. 10 m/s sebességgel ütközött a földhöz. Mennyi ideig zuhant?
2.1.2.1.1. v = gt → t = v/g
2.1.2.1.2. t = 10 m/s : 10 m/s^2 = 1 s
2.1.2.2. Egy szabadon eső test 4 másodpercig esik. Mekkor sebességgel érkezik a földre?
2.1.2.2.1. v = gt