Stílus

1. A stílusérték

1.1. Szavaink egy része semleges, közömbös stílusú. (pl.: fül, kutya, hideg, nagy stb.)

1.2. Viszont bizonyos szavaknak (pl.: kutyuli, kutyafülét, kutya hideg, nagykutya) már nem semleges a stílusa. Ezeknek egy-egy adott szövegben stílusértékük van: sajátos, érzelmi, hangulati többlettartalmat kölcsönöznek a szövegnek.

1.3. Az adott szövegben stílusértékkel bíró szavakat stíluselemnek nevezzük. A stíluselemek stílushatást keltenek.

1.4. A stílusértéknek két típusa van:

1.4.1. Alkalmi stílusérték: olyan szavak, amelyek szándékoltan „kilógnak” a szöveg stílusából.

1.4.2. Állandó stílusérték: azt mutatja meg, hogy egy adott szó, nyelvi jel általában, a legtöbb helyzetben milyen hatást vált ki.

1.4.2.1. Az állandó stílusértéket különböző stílusminősítésekkel jelzik a szótárak.

1.4.2.1.1. Gyakran alkalmazott stílusminősítések például a durva, népies, régies és választékos.

2. A stílustípus a stílusrétegeken belüli fogalom, amely a szöveg funkciójához és a szituációhoz kötődik.

2.1. A stílustípus lehet:

2.1.1. Bizalmas

2.1.2. Közömbös

2.1.3. Választékos

3. A stílustípusokon belül stílusárnyalatokat különítünk el, amelyeket a beszélő lelkiállapota, a hallgatóhoz és a témához való viszonya határoz meg.

3.1. A bizalmas stílustípusú szöveg lehet például:

3.1.1. Durva

3.1.2. Trágár

3.2. A választékos stílustípusú szöveg lehet például:

3.2.1. Ünnepélyes

3.2.2. Lírai

4. Jelentése

4.1. Nyelvi kifejezésmód

4.2. Művészeti irányzatok, alkotók jellegzetes nem nyelvi kifejezésmódja

4.3. Öltözködés- és viselkedésmód

5. Nyelvi stílus tudománya: a stilisztika

6. A stílusréteg a társas érintkezés során bizonyos kommunikációs szituációkban jellemzően használt kifejezőeszközök rendszere.

6.1. Hat stílusréteget különböztetünk meg:

6.1.1. Tudományos

6.1.2. Publicisztikai

6.1.3. Hivatalos

6.1.4. Irodalmi

6.1.5. Társalgási (magánéleti)

6.1.6. Szónoki (nyilvános, közéleti)