1. Korszakolás
1.1. Művelődési időszámítás:476-XIV.
1.2. Történelmi időszámítás:476-1492
2. Világnézett
2.1. Befejeződött a kanonizáció
3. Legendák
3.1. prózai, ritkábban verses formájú epikus műfaj
3.2. célja: példaadás, lelki épülés
3.3. Árpád házi legendák
3.3.1. Szent István
3.3.2. Szent Imre
3.3.3. Szent Erzsébet
3.3.4. Szent László
3.3.5. Szent Margit
3.3.6. Szent Gellért
3.4. Margit legendák
3.4.1. A legenda eredetileg latin nyelven íródott, és a domonkos rendi apácák kedvelt olvasmánya volt.
3.4.2. Ráskay Lea kézírásában maradt ránk 1510-ből.
3.4.3. Margit
3.4.3.1. alázatos, megveti a földi életet
3.4.3.2. ragaszkodik a szegénységhez
3.4.3.3. elhanyagolta a testét
3.4.3.4. aszkézis: önsanyargatás
3.5. Mai szentek
3.5.1. Teréz anya
4. Egyházi szerzetes rendek
4.1. Ókeresztény irodalom
4.1.1. Az ókeresztény irodalom Róma hanyatlásával egy időben alakult ki
4.1.2. ami összekötötte az antikvitással, az a közös nyelv volt (latin)
4.1.3. Szent Ágoston
4.1.3.1. apja pogány, édesanyja keresztény volt
4.1.3.2. élte a római aranyifjak életét, fia is született DE állandóan kereste a maga helyét a világban
4.1.3.3. Szt. Ambrus prédikációit hallgatva megtér
4.1.3.4. később pappá szentelik, majd püspökké
4.1.4. Patrisztika
4.1.4.1. az a filozófiai irányzat
4.1.4.2. Szent Ágoston Cicero, római filozófus tanait építi be a keresztény gondolatok közé:
4.1.4.2.1. a boldogság szerinte=Isten megismerésével
4.1.4.2.2. Isten mindenki lelkében ott él, így az egyetlen fontos feladat: önmagunk megismerése
4.2. Szerzetes rendek
4.2.1. Kódex ( nagyméretű, kézzel írott, díszes könyv)
4.2.2. Iniciálé (nagyobb, gazdagon díszített kezdőbetű a kódexekben)
4.2.3. Miniatúra ( a kódexek szövegeiben elhelyezett kisebb képek, festmények)
4.3. Magyar középkor
4.3.1. Ómagyar Mária-siralom
4.3.1.1. első magyar nyelvű vers
4.3.1.2. egy latin nyelvű kódexben maradt fenn
4.3.1.3. szabad szemmel alig olvasható, régen, mint érthetetlen írást ledötzsölték a papírról
4.3.1.4. 1910-ben bukkant fel, csak 1982-ben került haza
4.3.2. Halotti beszéd
4.3.2.1. Műfaja: prédikáció
4.3.2.2. szent szövegeket értelmező
4.3.2.3. tanító célzatú egyházi beszéd
4.3.2.4. élőszóban és írásos is formában is
4.3.2.5. két részre osztható: beszéd és könyörgés
4.4. Himnuszok
4.4.1. Mária himnuszok
4.4.1.1. planctus (siratóének, siralom)
4.4.1.2. Mária, Jézus anyja a kereszt alatt siratja fiát
4.4.1.3. földi asszonyként éli át a lehető legnagyobb szenvedést, saját gyermeke halálát
4.4.1.4. földi érzések, emberi fájdalmak kifejezése
4.4.2. Örömhimnuszok
4.4.2.1. Assisi Szent Ferenc
4.4.2.1.1. harcolt a keresztes háborúkban katonaként, majd a háború borzalmainak hatására megtért
4.4.2.1.2. 11 társával Rómába zarándokolt, ahol engedélyt kapott a pápától egy saját rend alapítására
4.4.2.1.3. a pompa, a gazdagság ellenében ő a szegénység mellett kötelezte el magát = kolduló, alamizsnákból élő ferences rend
4.4.2.2. Naphimnuszok
4.4.2.2.1. felsorolja a teremtés elemeit, magasztalja Istent
4.4.2.2.2. ebbe a rendbe harmonikusan illeszkedik bele a halál
5. 5.Művészet szerepe
6. Társadalmi forma
6.1. Feudalizmus
6.2. 2. A fejlődés gondolata ismeretlen
6.2.1. ahogyan az évszakok váltják egymást, úgy az események is önmagukat ismétlik
6.3. Hierarchikus társadalom
6.4. Társadalmi rétegek: arisztokrácia
6.5. Hűbéri rendszer
7. Világkép
7.1. 1. Az ember a természet része
7.2. 3. Kettős világkép
7.2.1. -földi
7.2.1.1. -égi
7.3. 4. Kettős emberkép
7.3.1. -anyagi
7.3.1.1. szellemi
8. Stílusirányzatok
8.1. Román stílus
8.1.1. Gótikus stílus
9. Vallomások
9.1. 1. életrajz jellegű rész anyja haláláig, illetve hogyan találta meg Istent
9.2. 2. elvontabb rész: saját lelkéről értekezik, amelyet a bűn és erény csatájának színtereként ír le
9.3. 3. rész: filozofikus: elmélkedés az időről, az anyagról, a semmiből való teremtésről
9.4. Út motívum, toposz:
9.4.1. a saját életútján való előrehaladás
9.4.2. lelkében történő utazás is (gazdagító változás)