1. Beszédfejlődési zavarok
1.1. Ép hallás és normális értelmi fejlõdés mellett.
1.2. ZAVAROK
1.2.1. auditív agnózia
1.2.2. megkésett beszédfejlődés
1.2.3. verbális apraxiák
1.2.4. írási, helyesírási gyengeség
1.2.5. ritmuszavarok
1.2.5.1. hadarás
1.2.5.2. dadogás
2. Mozgás vizsgálat
2.1. Résztvevők
2.1.1. 176 óvodáskorú gyerek 28 lány 42 fiú - átlag 5 év 10 hó
2.2. Eszköz
2.2.1. Marton-Dévényi Éva neurológus és munkatársai által kidolgozott mozgásfelmérõ teszt /idegrendszeri érettség feltérképezésére alkalmas/
2.3. Előzmény
2.3.1. Szülői beleegyező nyilatkozat és szülõk által kitöltött anamnézis - pl. gyerekek korai mozgás- és beszédfejlõdése
2.4. Vizsgálat menete
2.4.1. 103 paraméter, 14 mozgáscsoport (csecsemõkori nagym., kisgyermekkori m., keresztezett m., egyensúly, statikus egyensúly, dinamikus egyensúly, egyéb-játékos egyensúly, rugalmasság, ritmus, testséma, mozgásreprodukció ábra után, finom motorika, térbeli mozgások, dominancia-preferencia)
2.5. Vizsgálati idő
2.5.1. átlagosan 70 perc
2.6. ?
2.6.1. A beszédfejlõdésben elmaradt gyerekek milyen eltéréseket mutatnak a mozgás területén a kontroll csoporthoz képest? A beszédfejlõdésben elmaradt gyerekek milyen dominanciával rendelkeznek?
2.6.1.1. Hipotézisek
2.6.1.1.1. Normál beszédfejlődést mutató gyerekek a mozgásfelmérésben jobban teljesítenek, mint a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek.
2.6.1.1.2. A beszédfejlődésben elmaradt gyerekek nagyobb százaléka mutat kialakulatlan, illetve keresztezett dominanciát, mint a normál beszédfejlődésű csoport.
2.7. Eredmény
2.7.1. Értékelhető adat 70 főnél
2.7.1.1. Négy feladatnál szignifikáns eltérés (kisgyermekkori mozgások, szökdelés, dominancia, alsó-felsõ végtag koordinációs)
2.8. Következtetések
2.8.1. Az érzékelési, az értelmi és mozgásfolyamatok egységes egészet képeznek. A mozgáskoordináció fejlesztése együtt jár a tanulási képességek fejlõdésével.
2.8.2. A mozgékonyság, a mozgásigény életkori sajátosság, amely hatással van a fizikai és mentális fejlõdésre.
3. Agy
3.1. A beszéd központja a bal féltekében van: a Broca-terület a beszédprodukcióért, a Wernicke-terület a beszédmegértésért felelõs.
3.2. A mozgás által külvilágból felvett ingerek, információk rendszerezése, összerendezése, válogatása, lokalizációja agyunk feladata. Az agy az észlelés (percepció) folyamataként értelmezi ezeket az érzékleteket, rendet és jelentést adva azoknak, így az ingerekbõl jelentéssel bíró dolgok lesznek.
3.3. Agyfélteke-dominancia vagy lateralizáció
3.3.1. Ha hároméves korra nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott nyelv elsajátításában is. A jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése.
3.4. Az emlékezésnek is nagy szerepe van a beszéd kialakulásában.
4. A gyerekek korai fejlõdésének alapja a motoros viselkedés és a motoros észlelés, melyek funkcionális egységet alkotnak (KIPHARD 2001; MARTON 2002).
5. Kutatások
5.1. SOMMERS (1988) - 5-9 éves gyerekek finom motoros koordinációja összefüggésben van a nyelvi készségekkel.
5.2. SHAPIRO (1990) - gyermekkori motoros és nyelvi fejlõdés kapcsolatban áll a késõbb megjelenõ olvasási zavarral
5.3. ONNOR és KUNTZ (1996) - 4 és 6 év közötti speciális nevelési igényű gyerekek kognitív képességei mozgással hatásosan fejleszthetők.
5.4. RINTALA és mtsai (1998) - Mozgásfelmérésükben a DLD-s gyerekek 71%-a 15%-nál gyengébben teljesített a motoros kompetencia tesztben. A kontroll vizsgálatokból kiderült, hogy azok a gyerekek, akik pszichomotoros fejlesztésben vettek részt, nagyobb fejlõdést mutattak, a nagymozgásokon belül különösen a tárgy kezelés területén.
5.5. TRAUNER és mtsai (2000) - Nyelvi fejlődési elmaradást mutató gyerekek mozgásfejlõdésében leginkább a járásban találtak késést. A leggyakoribb alulmûködésként a synkinézis, a finom mozgás és a hiperreflexia jelent meg náluk.
5.6. VIHOLAINEN (2002) - Gyerekek beszéd- és mozgásfejlõdését vizsgálta 1,5 és 2 éves kor között. Az elmaradt mozgásfejlõdés negatív hatással van arra, hogy a gyerek felfedezze a környezetét, ami hozzájárul a beszédfejlõdés lelassulásához.
5.7. RINTALA és LINJANA (2003) - diszfáziás gyerekek nagymozgását és annak fejleszthetõségét vizsgálta. Megfigyeléseik szerint a diszfáziás gyerekek nagymozgása gyenge.
5.8. WEBSTER és mtsai (2005) - Nyelvi Fejlõdési Elmaradást mutató gyerekek finom- és nagy mozgását mérték fel iskolába lépéskor. A gyerekek nyelvi, kognitív és motoros képességét tesztelték. 52%-ánál motoros alulmûködést diagnosztizált.
5.9. (VIHOLAINEN és mtsai 2006) - 75 diszlexia-veszélyeztetett gyermek mozgásfejlõdését, nyelvi és olvasási készségét hasonlították össze egészséges gyermekek hasonló fejlõdési mutatóival. Valószínûnek tartják, hogy a korai mozgásfejlõdés kapcsolatban áll a késõbbi olvasási készséggel.
6. A mozgás és észlelés jelentőssége
6.1. A gyerekek korai fejlõdésének alapja a motoros viselkedés és a motoros észlelés, melyek funkcionális egységet alkotnak
6.2. Szenzoros integrációban kiemelten fontos szerepe van a mozgásnak.
6.2.1. mm