1. Kreativitás fejlesztés
1.1. óvodáskortól
1.2. NAT-ban megfogalmazott cél
1.3. fontos az egyetemi képzésban
2. Kreativitás téma időszerűsége
2.1. globalizációs kihívások
2.2. innováció feltétele
2.3. 2009 EU-s év
2.3.1. konferenciák, kutatások
3. Iskolák társadalmi környezete
3.1. Jelentés a magyar közoktatásról
3.2. Kompetenciamérések adatai, összefüggései
3.3. kreatívitás az iskola eredményekben
4. tanárok vizsgálata
4.1. régió/település/iskolatípus
4.2. tantárgyuk
4.3. véleményük a 13 állításról
4.3.1. Van-e változás néhány év alatt?
4.4. osztályzatok tükrözik-e a kreativitást?
4.5. Nő/férfi
4.5.1. Van különbség a véleményben?
4.6. mennyire kreativok a tanítványaik
4.7. szempont-e tanítványaiknál a szakmák kreativitása
5. hipotézis tanárok vizsgálatához
5.1. csak művészeti tárgyak osztályzatai tükröznek kreativitást
5.2. nem homogén csoport a kreativitás fontosságának megítélésében
5.2.1. különbségek humán/reál/művészeti tanárok véleménye között
5.2.2. különbségek iskolatípusonként
5.2.3. különbségek régiónként
5.2.4. különbségek településtípusonként
5.2.5. nők számára fontosabb a kreativitás
5.3. egységesek a szűk értelemben vett kreativitás elutasításában
5.4. egységesek a kreativitás fejleszthetőségében és mérhetőségében
6. munkaadók/egyetemi oktatók vizsgálata
6.1. Nő/férfi
6.1.1. Van-e különbség a véleményben?
6.2. Régió/település
6.3. Munkahely mérete, tulajdonosa
6.4. Vélemény a 13 állításról
6.5. Vélemény egyes szakmák kreativitási szükségességéről
6.6. Vélemény a kreativitás fontosságáról
6.7. Vélemény a kreativitás és a munkavállaló magatartás, megbízhatóság között
6.7.1. kreativitás és viselkedésforma közötti összefüggés
6.7.2. kreativitás és megbízhatóság közötti összefüggés
6.7.3. kreativitás megtérülése
6.7.3.1. mindennapi életben (munka világában belül)
6.7.3.2. kapcsolatépítés
6.7.3.2.1. munkáltató érdeke/haszna
6.7.3.2.2. munkavállaló érdeke/haszna
6.7.3.3. rövid/hosszú táv
6.7.3.4. kreativitás gazdasági hatása
6.7.3.5. gyerekkortól az aktív koron át a nyugdíjas évekig
6.7.4. kreatív munkavállaló mint befektetés
6.7.5. a "jó" munkavállaló tulajdonságai
6.7.5.1. munkakörönként
6.8. vállalati profil szerinti bontásban
6.9. potenciális növekedés, fejlődés szerinti bontásban
7. Kreativitáskutatás
7.1. Történeti áttekintés
7.1.1. pszichológia dominancia
7.1.2. kreatológia
7.1.3. közgazdászok vizsgálatai
7.2. Hazai vizsgálatok
7.2.1. Hallgatói versenyképesség vizsgálata
8. középiskolások vizsgálata
8.1. fiú/lány
8.1.1. lányok számára fontosabb a kreativitás?
8.2. régió/település/iskolatípus adatok
8.3. anya iskolai végzettsége
8.3.1. Befolyásolja-e a kreativitás megítélését?
8.4. pályaválasztási szándék
8.4.1. Választott pálya kreativságot követel-e?
8.4.1.1. Kissé/Közepesen/nagyon
8.5. továbbtanulási szándékuk
8.5.1. Van-e különbség a csak érettségizni akarók/BA/MA célúak között?
8.6. véleményük saját kreativitásukról
8.7. véleményük a 13 állításról
8.8. életkor
8.8.1. Van-e különbség kreativitás megítélésében?
8.9. osztályzataik tükrözik-e kreativitásukat?
8.9.1. Van-e különbség a tantárgyak között?
9. hipotézis a tanulók vizsgálatához
9.1. Egyenes arányosság a választott pálya kreativitás foka és kreativitás fontosságának megítélése között
9.2. MA célúak és a lányok számára fontosabb a kreativitás
9.3. Érettségihez közeledve MA célúak számára fontosabb a kreativitás
9.4. Egyetemi végzettségű anyák utódainak véleménye eltér
9.5. Van különbség a tantárgyak között a kreativitás megítélésében
9.5.1. Osztályzatok nem tükröznek kreativitást általában