Komenczi Bertalan: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi felnőttképzésben (2006)

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
Komenczi Bertalan: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi felnőttképzésben (2006) by Mind Map: Komenczi Bertalan: Az E-learning lehetséges szerepe a magyarországi felnőttképzésben (2006)

1. 7. Nyelvi megformálás

1.1. Stílus

1.1.1. A fogalmazás stílusa lehetővé teszi a szakterületen kívüliek részére is a könnyű megértést.

1.2. Formai kivitelezés

1.2.1. A mű könnyű áttekinthetősége jól strukturáltságot, tagoltságot tükröz

1.2.2. A szöveges és az ábrákat megjelenítő részek aránya kedvez a megértésben

1.3. Dokumentáltság

1.3.1. Utalások a tanulmány teljes hosszanti keresztmetszetében, a Harvard típusú hivatkozásra jellemző módon

1.4. Az adatok prezentálása, részletezettsége, hitelessége

1.4.1. A fogalmi tisztázás többlépcsős, részletekbe menő

1.4.2. A jelen és a lehetséges jövő kapcsolatai a realitásnak megfelelően megfogalmazottak

1.4.3. A magyarországi helyzetkép külön fejezetet kap: SWOT-, valamint költség-hatszon-elemzés teszi érthetőbbé a jövőre vonatkozó hazai oktatásfejlesztési terveket

2. 6. Újszerűség, kreativitás

2.1. A kutatás keresi az e-learning újszerű alkalmazásának lehetőségeit

2.2. Ehhez megvizsgálja a tanulási stílusok beágyazhatóságát, valamint teret keres az info-kommunikációs eszközök oktatást fejlesztő alkalmazására

2.3. Kutatja az oktatás rendszerszintű átalakításának lehetőségeit

3. 5. Az elemzés megfelelősége

3.1. Szakszerűség

3.1.1. A kutatás az adatgyűjtésen felül megteremti az adatok feldolgozásának körülményeit

3.1.2. Előtérben állnak a múlt-jelen-jövő folyamatos összevetésével összeegyeztethető lehetőségek.

3.1.3. Az E-learning felnőttképzési megvalósításának SWOT-elemzése

3.2. Igényesség

3.2.1. Az írás a jól szervezett e-learning rendszerek karakterisztikus jellemzőinek a didaktikai tervezést, a modularitást és a rendszerszemléletet tartja

3.3. Az andragógia terminológiájának alkalmazása

3.3.1. A dokumentumban használt kifejezések tükrözik a felnőttek tanulását érintő dokumentumokban megszokott fogalmazás világát: lifelong learning, lifewide learning, didaktikai tervezés, modularitás, rendszerszemlélet, tutorok, formális oktatás, nem formális képzés, a felnőttoktatás fejlesztése, 25-64 éves népesség, tanulói igény, a tanulás új kultúrája, a vállalati dolgozók képzése, hátrányos helyzetű csoportok internet-hozzáférésének elősegítése stb.

4. 1. Témaválasztás

4.1. A témaválasztás indoklása

4.1.1. "...egy 1982-ben végzett Delphi-felmérés szakértői a kérdésre: Mikor válik a tanulásintézményesített keretei között általánossá a számítógép? azt a választ adták, hogy 2010-re. Arra a kérdésre pedig, hogy: Mikor válik az egyéni tanulás otthoni eszközeiben általánosan alkalmazottá a számítógép?, a válasz az volt, hogy SOHA."

4.1.2. 2006-ra időszerűvé vált megtudni, mennyire felkészült a magyar társadalom az IKT eszközrendszer által biztosított új tanulási és informálódási lehetőségek befogadására, azok kihasználására

4.2. A problémafelvetés időszerűsége

4.2.1. Az internet fejlődése, elterjedése, az IKT-eszközök használatának mindennapossá válása azt feltételezi, hogy a számítógépes tanulási lehetőségek egyfajta robbanása várható

4.3. A problémafelvetés társadalmi relevanciája

4.3.1. Költségvetési megtakarítás a hagyományos képzési formákhoz képest

4.3.2. A munkanélküliség csökkenése

4.3.3. Az átlagkeresetek emelkedése

4.3.4. Környezetterhelés csökkenése

4.4. A problémafelvetés elméleti és gyakorlati jelentősége

4.4.1. A Sulinet program által kitűzött célok el nem érésének üzenete, hogy további fejlesztésekre van szükség. Ugyanakkor a Sulinet közel mintegy 10 év alatt számos olyan tapasztalatot ad, amelyek hasznosíthatók lehetnek hasonló volumenű felnőttképzési modernizációs projekt megvalósításának elősegítésére

4.4.2. Egy régebbi, a Soros Alapítvány programjának példa értékűként történő elismerése az informatikai infrastruktúra megvalósításának terén

5. 4. Az empirikus rész kidolgozása

5.1. A cél és a hipotézisek koherenciája

5.1.1. Ajánlások megfogalmazása az e-learning stratégiák felnőttképzésbeli hasznosíthatóságában

5.2. A minta kiválasztása és bemutatása

5.2.1. Publikált adatok használata az IKT-eszközök felhasználásának kutatása területén

5.3. Az adatfelvétel és –feldolgozás metodikája

5.3.1. TÁRKI WIP 2001-2004-es adatfelvétele

5.3.2. A feltárt adatok másodelemzése, előrejelzés megtétele

5.4. A vizsgálat leírása

5.4.1. Az e-learning fogalmának újraértelmezése

5.4.2. A magyar társadalom IKT-felszereltségének vizsgálata

5.4.3. A Sulinet tanulmányozása

5.5. A hipotézisek igazolása

5.5.1. A vizsgálatok igazolták, hogy a Zárótanulmányban megfogalmazott javaslatok hasznosak lehetnek a felnőttképzésnek az egész életre kiterjedő tanulás nemzeti programjához igazodó átalakítása során

5.6. A következtetések és javaslatok megalapozottsága

5.6.1. A kutatók olyan e-learning-definíciót alkottak, amely megfelelőnek látszik arra, hogy a stratégia és a fejlesztési intézkedések szilárd elméleti bázisa legyen

5.7. Kitekintés, a kutatás hasznossága, alkalmazhatósága, esetleges további kutatások javaslata

5.7.1. A felméréssel jelentősen javítható a bevezetésre kerülő fejlesztési programok költség-haszon aránya

5.7.2. További fejlesztési programok tervezésére van szükség

6. 2. Cím és tartalom

6.1. A cím és a tartalom koherenciája

6.1.1. A kutatás elemzi az e-learning fogalom eddigi megközelítéseit, újraértelmezi azt, és vizsgálja az e-learning helyét az oktatás korszerűsítésének rendszerében

6.2. A beszámoló struktúrája

6.2.1. A címben megjelenő fogalmak tisztázásától lépésről-lépesre halad az adatgyűjtés, a feldolgozás és a javaslattétel felé

7. 3. Szakirodalmi megalapozottság

7.1. A szakirodalmi háttér bemutatása és elemzése

7.1.1. A források témái között szerepel az oktatás rendszerszintű tervezése, a számítógépes oktatás módszertanának története, a médián keresztüli tanulás, az internet oktatásban történő használata, a távoktatás didaktikai koncepciója, valamint annak vizsgálata, hogy az e-learning csupán média vagy tanulási módszer

7.2. A téma tudományos előzményeinek és környezetének elemző-értékelő bemutatása

7.2.1. A technika jövőorientáltságának felismerése, valamint a Sulinet program stratégiai, pedagógiai és kutatási deficitjeire történő rámutatás

7.3. A nemzetközi kontextus idegen nyelvű források alapján történő elemzése

7.3.1. EU-s dokumentumok elemzése

7.3.2. Német és angol nyelvű források + online: ERIC; Elsevier-Science Direct; SpringerLink; EBSCO Online

7.4. A felsorolt művek száma, relevanciája, a hivatkozások korrektsége, a jegyzék és az idézés formai megfelelősége

7.4.1. 45 különböző forrásra történik hivatkozás (ebből 6 saját mű), emellett webes hivatkozások - néhány, az irodalomjegyzékben feltüntetett szerzőre való hivatkozás nem található a szövegben