ANDRAGÓGIA MA ÁLLAMVIZSGA 01 Az elmélet és a gyakorlat viszonyának bemutatása az andragógiában a ...

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
ANDRAGÓGIA MA ÁLLAMVIZSGA 01 Az elmélet és a gyakorlat viszonyának bemutatása az andragógiában a tanuláselméletekre vonatkoztatva Társtudományi tanuláselméletek andragógiai konzekvenciái A felnőttek tanulásának globális és lokális környezete, hatótényezői Jelentős elméletalkotók by Mind Map: ANDRAGÓGIA MA ÁLLAMVIZSGA 01 Az elmélet és a gyakorlat viszonyának bemutatása az andragógiában a tanuláselméletekre vonatkoztatva Társtudományi tanuláselméletek andragógiai konzekvenciái A felnőttek tanulásának globális és lokális környezete, hatótényezői Jelentős elméletalkotók

1. Az elmélet és a gyakorlat viszonyának bemutatása az andragógiában a tanuláselméletekre vonatkoztatva

1.1. • Az andragógia területének folyamatos térnyerése által tudományos jelentősége is nő • Ezért fontos folyamatosan vizsgálni az elmélet és a gyakorlat viszonyát • A gyakorlati modellekkel párhuzamosan az elméleti megközelítési módokat is fejlesztik

1.2. Az andragógia mint cselekvéstudomány

1.2.1. A felnőttképzés gyakorlatát szolgálja

1.2.2. A kutatások a cselekvésorientáltak

1.2.3. Gyakorlati tudományként a területe igen szerteágazó

1.2.3.1. • Szakképzettséget nyújtó oktatási formák • Munkahelyi tanfolyamok • Továbbképzési szemináriumok • Művelődési célú programok • Oktatói szakképesítés • Tájékoztatás • Tanácsadás • Coaching

1.2.4. Azonban a cselekvést nemcsak közvetlenül megfogalmazott eljárási ajánlásokkal lehet orientálni, hanem

1.2.4.1. • elvekkel • képzési modellek kidolgozásával • a gyakorlat elemzésével

1.2.5. „Semmi sem praktikusabb, egy jó elméletnél” (Lewin)

1.2.6. Az andragógia nemcsak gyakorlatorientáló elméleteket kínál, hanem a jellege • leíró • magyarázó • kritikai jellegű

1.3. Az elmélet és a gyakorlat közötti viszony feszült

1.3.1. Az elmélet – ha jól teljesíti feladatát – a meggyökeresedett rutin változtatására szólít fel

1.3.2. A gyakorlat pedig – ha igényes – rávilágít az elméleti rendszerek elégedetlenségeire

1.3.3. Az elmélet és a gyakorlat között a KUTATÁS a közvetítő!

1.3.4. A szembenállást csökkenti, ha a „kutatók” és „praktizálók” szorosan EGYÜTTMŰKÖDNEK

1.3.5. A kutatás és elméletalkotás egyes fázisaiban az elméleti és gyakorlati szakemberek közeledését elősegítő viták témái lehetnek: • kérdésfelvetések • a kutatási problémák kijelölése • adatgyűjtés és az adatok elsődleges elemzése • az adatok értelmezése és feldolgozása • a konzekvenciák levonása • a gyakorlat kipróbálása, ellenőrzése

2. Társtudományi tanuláselméletek andragógiai konzekvenciái

2.1. A tanuláselméletek arra a kérdésre válaszolnak, hogy • mi a tanulás? • miképpen megy végbe? • milyenek azok a folyamatok, amelyeket a tanítás során kell létrehoznunk és irányítanunk?

2.2. A tanuláselméletek egyike sem fogja át a tanulás egészét, csupán kiemeli valamelyik oldalát és előtérbe állítja valamelyik eredményét.

2.3. Pszichológiai-ismeretelméleti megközelítések

2.3.1. A pszichológusok arra keresnek magyarázatot, hogyan megy végbe a tanulási folyamat. A neveléslélektan három féle tanulási paradigmával dolgozott: asszociációs, konstruktív, információk feldolgozása

2.3.2. Behaviorista megközelítés

2.3.2.1. Asszociációs tanuláselmélet: a tanulás lefolyását asszociációs működésnek tekinti. A tanulás lényege, hogy különböző tárgyak, dolgok, jelenségek között asszociációk, azaz képzettársítások alakulnak ki. Akkor lesz tartós, ha a társítás elég gyakran történik meg és hogy pozitív vagy negatív érzelmi állapotban történik (közömbös állapotban nem lesz tartós)

2.3.2.2. Pavlovi lasszikus kondícionálás • A tanulás oka az ingerek társítása. • Kutya kísérlet: csengőhang – hús – nyáladzás (két inger időbeli érintkezése) • A tanuló az elsajátított ismeretekhez pozitív érzelmeket asszociáljon

2.3.2.3. Thorndike-i konnexionizmus (próba-szerencse tanulás) • Az ingerek és válaszok kapcsolódási folyamata a tanulás lényege • A próbálgatás a problémamegoldás és így a tanulás alapja • Macska a karral nyitható ketrecben rájön, hogy a kar nyitja a ketrecet

2.3.2.4. Skinner-féle operáns kondícionálás • A tanulás alapja az asszociáció és a spontán alakuló viselkedés összekapcsolódása • A viselkedés formálása a viselkedés következményeivel történik • Nagy jelentősége van a megerősítésnek • A büntetés nem megfelelő a viselkedés formálására • A folyamatos megerősítés váltja ki a leggyorsabb tanulást

2.3.2.5. Dewey-féle problémamegoldó tanulás • A tanulás tevékenységen keresztül történik • Életproblémák megoldásának szükségessége váltja ki

2.3.2.6. Gestalt-elmélet • Belátásos tanulás, a megoldás hirtelen jelenik meg (aha-élmény). • Kísérlet: a ketrecben levő majom bottal szerez eszközt • Olyan ismeretet szerzett, amit már maga talált ki

2.3.3. Humanisztikus megközelítés

2.3.3.1. A társadalmi tényezőt kapcsolja be a tanulás folyamatába. Az embert állítja a középpontba

2.3.3.2. • Alapvető motívum az önmegvalósítás - kliensközpontú megközelítés • Az ember veleszületett képességgel rendelkezik a személyes fejlődésre • A siker kulcsa a pozitív elfogadó attitűd, az empatikus megértés • A tanulók képesek lesznek magukat oktatni-nevelni

2.3.3.3. • Minden egyén meghatározott belső természettel születik • A motiválás nevelő, céltudatos fejlesztő tevékenység, külső ösztönzés • A külső motiváló hatások belső motivációvá válnak • A tanulás így belső késztetésé, önérdekké válik

2.3.4. Pedagógiai megközelítés

2.3.4.1. Kognitivizmus • A belülről motivált tanulásnak van jelentősége • A pedagógus lehetővé teszi a tárgyakkal, szituációkkal való interakciót

2.3.4.2. Az ismeretátadás pedagógiája • Legfontosabb feladat, hogy a tanulók átlássák a tananyag struktúráját • A diáknak meg kell mutatni, hogyan lehet aktív a tanulás folyamatában • A megismerés folyamat, nem pedig eredmény

2.3.5. Szociális megközelítés

2.3.5.1. Megfigyeléses tanulás. A behaviorista és a kognitív elméletek kereszteződésében helyezkedik el.

2.3.5.2. • A tudás jelentős részét szociálisan sajátítjuk el • Mintát követünk, utánzás, jutalmazott viselkedés • Modellkövető tanulás • A tanulásban nagyobb szerepet tulajdonít a mentális folyamatoknak • A tanulás társas aspektusa hangsúlyos

2.3.6. Konstruktivista megközelítés

2.3.6.1. Az 1970-es években fejlődött ki az USA-ban

2.3.6.2. • A tudás nem passzívan fogadjuk be - a megismerő szubjektum aktívan építi fel • A megismerés a környezethez való adaptációval függ össze • A megismerés a tapasztalati világ szervezésére szolgál • Kognitív sémákat hoz létre, hogy cselekedeteit irányítsák • A szubjektumon kívüli világ a maga teljességében nem ismerhető meg • Élettörténeti tapasztalataink alapján mi magunk konstruáljuk valóságainkat • A tanulás középpontjában a tanulás folyamata áll

2.3.6.3. • A felnőtt tanulása önszervező jellegű, nem alakítható akarata ellenére • A külvilágból érkező információkat tapasztalataira vonatkoztatja • Ha az Információk egyeznek a tapasztalattal = elfogadás • Ha nem egyeznek = magyarázatkeresés vagy elutasítás

3. A felnőttek tanulásának globális és lokális környezete, hatótényezői

3.1. Tanulási környezet • A tanulás és a személyiségfejlődés eredményességét befolyásoló, ható tényezők együttese • Siebert: 20 faktor

3.1.1. A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők (20 faktor)

3.2. Belső-külső feltételek

3.2.1. A tanulás hatékonysága a két feltétel meglétének és hiányának kombinációjából adódik

3.2.2. Belső feltételek

3.2.2.1. A tanuló tulajdonságaitól, személyes adottságától függ (előzetes képességek, örökletes hajlamok, készségek, motiváció)

3.2.3. Külső tényezők

3.2.3.1. Függetlenek a tanulótól

3.2.3.2. Azok a változók, amelyek meghatározzák a tanulási szituációt (iskolai követelmények rendszere, tantárgy felépítése, oktatás minősége, tanári kompetenciák)

4. Jelentős elméletalkotók

4.1. Jelentős elméletalkotók

4.2. Bandura

4.3. Bruner

4.4. Dewy

4.5. Von Glasersfeld

4.6. Köhler

4.7. Maslow

4.8. Pavlov

4.9. Piaget

4.10. Rogers

4.11. Thorndike

4.12. Skinner

4.13. Siebert