1. Egy európai ország felnőttképzési gyakorlatának bemutatása
1.1. HOLLANDIA
2. Néhány gondolat az országról
2.1. http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/netherlands/index_hu.htm
2.2. • Hollandia alacsonyan fekvő, sík ország az Északi-tenger partján • Területének egynegyede a tenger szintjével egy magasságban vagy az alatt terül el • Számos vidékét védfalak, gátak óvják az áradástól • A hollandok az idők során jelentős területeket hódítottak el a tengertől • Hollandiát délen Belgium, keleten Németország határolja
2.3. • 2014-ben a holland gazdaság legjelentősebb ágazatai a következők voltak: - a közigazgatás - a honvédelem - az oktatás - egészségügyi és szociális ellátás - a nagy- és kiskereskedelem - a személy- és áruszállítás - a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás - ipar (16,9 %). • A holland export elsődleges felvevőpiaca - Németország - Belgium - Egyesült Királyság • A behozatalt illetően, Hollandia fő kereskedelmi partnere - Németország - Kína - Belgium
2.3.1. Főváros: Amszterdam Terület: 41 540 km² Népesség: 16 829 289 (2014) A népességnek az EU összlakosságához viszonyított aránya: 3,3 % (2014) Bruttó hazai termék (GDP): 662,770 milliárd EUR (2014) Hivatalos uniós nyelv(ek): holland Államforma, politikai rendszer: alkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia Az Európai Unió tagországa: 1958. január 1. óta Képviselői helyek száma az Európai Parlamentben: 26 Pénznem: Euró. (Hollandia 1999. január 1. óta az euróövezet tagja) Schengen-tagság: Hollandia 1995. március 26. óta tagja az útlevélmentes utazást biztosító schengeni térségnek Soros uniós elnökség: jelenleg Hollandia tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 1960 óta ez a 12. alkalom, hogy az ország áll az EU kormányrúdjánál
2.4. A lakosság lélekszámához viszonyítva nagy a bevándorló népesség száma
3. Rövid történelmi kiindulás, áttekintés
3.1. https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2009/t312.pdf
3.2. Kétszáz év a felnőttképzésben
3.2.1. Hollandiában a felnőttképzés napjainkban is létező formáinak eredete a XIX. századig vezethető vissza
3.2.2. Az első felnőttképzési intézményt (volksuniversiteit) 1913-ban hozták létre Amszterdamban
3.2.3. 1970-ben olyan felnőttképzési formát alakítottak ki, amelynek célja az volt, hogy a lakosság tizennyolc évnél idősebb tagjai részére második lehetőséget biztosítson
3.2.4. 1991-ben elfogadták a felnőttképzésről szóló kerettörvényt
3.3. http://europa.eu/about-eu/countries/member-countries/netherlands/index_hu.htm
3.4. Uniós finanszírozású projektek Hollandiában
3.4.1. • Hollandia uniós költségvetésbe befizetett pénze többek között az alábbiak finanszírozását teszi lehetővé - utak építése - a tudományos kutatás támogatása - a környezet védelme
4. Fogalmi meghatározás: felnőttképzés, felnőttoktatás
4.1. A felnőttképzés és felnőttoktatás elhelyezkedése az antropagógiában
4.2. Felnőttképzés
4.2.1. • A felnőttek céltudatos, tervszerű fejlesztésére irányuló tevékenység • A felnőttek szakmai kiképzése, továbbképzése és átképzése • A személyiség képességeinek, jártasságának formálására koncentráló - nevelés - oktatási - képzési tevékenység
4.3. Felnőttoktatás
4.3.1. • Ismeretközvetítés • A felnőttnevelés azon területe, amelyben a nevelés döntően - ismeretnyújtáson - ismeretelsajátításon keresztül valósul meg • Formális vagy nem formális • Szervezett nevelési folyamatok összessége • Azok a személyek, akiket a társadalom felnőttnek tekint - továbbfejlesztik képességeiket - gazdagítják ismereteiket
5. Jogi keretek
5.1. https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2009/t312.pdf
5.2. Törvényi szabályozás
5.3. A holland rendszer jogi alapja a felnőtt- és szakképzésről szóló törvény
5.4. A kormány 2008 márciusában nyilvánosságra hozta a szakképzés és a felnőttképzés 2008-tól 2011-ig terjedő stratégiai tervét, amelynek célja a szakképzés minőségének javítása és annak biztosítása, hogy a képzési kínálat az eddigieknél jobban igazodjék a munkaerő-piaci követelményekhez
5.5. A holland felnőttképzési rendszer hatékonysága szempontjából kiemelt jelentősége van a lemorzsolódás elleni küzdelemnek
5.5.1. Az oktatásért felelős minisztérium a lemorzsolódások jelentése érdekében egységes e-mail címet hozott létre - a képzési intézmények közvetlenül itt jelentik a lemorzsolódásokat
5.5.2. A lemorzsolódások jelentésére szolgáló „egyablakos eljárást” 2008. augusztus 1-jétől kezdve országszerte bevezették
5.5.3. A rendszer 2009. szeptember 1-jétől a Hollandiában működő valamennyi önkormányzatra, középiskolára, valamint felnőttképzéssel és szakképzéssel foglalkozó intézményre kiterjedően működik
5.6. Hollandiában a felnőttképzésről és a szakképzésről szóló, 1996. január 1. napján hatályba lépett törvény egységes jogszabályi szerkezetbe foglalja a felnőttképzés és szakképzés különböző formáit
5.6.1. A szakképzés, valamint a szakképzési és munkaerő-piaci központok finanszírozását, továbbá a felnőttképzéssel foglalkozó intézményeknek a központi költségvetésből juttatott támogatásokat a törvény végrehajtási rendelete szabályozza
5.6.2. Az álláskeresők részére szervezett képzési lehetőségek jogszabályi keretét a munkaerő-piaci szolgáltatásokról szóló törvény biztosítja
6. Intézmények
6.1. https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2009/t312.pdf
6.2. • Hollandia felnőttképzési rendszerére jellemző az ambiciózus és átfogó megközelítési mód • A munkához kapcsolódó képzésen kívül egyenrangú szempontként kezelik - az állampolgári képzést - a szociális kohézióhoz szükséges ismereteket - az egyéni személyiség-fejlesztés ügyét • A felnőttképzés holland rendszere jó példa - a köz- és magánszféra közötti munkamegosztás, valamint - a civil részvétel változatos mértékére, innovatív formáira • Fontos a közintézmények szerepe, de törekednek arra, hogy legyenek azok is versenynek kitéve • Stratégiai cél, hogy minél inkább keresletvezérelt legyen a képzési piac • Az alapvetően piaci szemléletet ellenpontozza a felnőttképzési rendszer széleskörű célrendszere, mely hangsúlyozza - a társadalmi - az egyéni életviteli - a közösségi beilleszkedési szempontokat
6.3. A holland felnőttképzési rendszer - az alapismertetektől - a munkához kapcsolódó képzéseken át - a személyiségfejlesztésig - a társadalmi beilleszkedőképességig terjed
6.4. Hollandiában hozzávetőleg 100 népfőiskola működik.
6.4.1. A legtöbb ilyen intézménynek független alapítványi vagy egyesületi jogállása van
6.4.2. A népfőiskolák által szervezett tanfolyamok közül az idegen nyelvi képzések, valamint a történelem, a művészet és kultúra, illetve a kézműipar tárgyában nyújtott képzések bizonyulnak a legnépszerűbbeknek
6.4.3. E képzéseket évente mintegy 200 000 tanuló látogatja