Ted Fleming: Models of Lifelong Learning: An Overview (Az élethosszig tartó tanulás modelljei: á...
1. Kulcsszavak
1.1. behaviorizmus
1.2. konstruktivizmus
1.3. önirányított tanulás
1.4. andragógia
1.5. tapasztalati tanulás
1.6. transzformatív tanulás
1.7. sokrétű intelligencia
2. Bevezető
2.1. Az Európát összetartó meghatározó ideológiák
2.1.1. Norman Davies (neoliberalizmus)
2.1.1.1. • közös piac • szükségleteink találkozása • a LLL ebben való érintettség
2.1.1.2. Szükségletek, vágyak, törekvések, amelyeket • a piac nem kínál • nem kaphatunk meg a boltokban
2.1.1.2.1. • demokrácia • szabadság • béke • gondoskodás • igazságszolgáltatás
2.1.1.2.2. Az élethosszig tartó tanulást is be kell vonni a fenti igények kielégítése érdekében tett erőfeszítésekbe
2.1.2. John Dewey (pragmatizmus)
2.1.2.1. • szoros kapcsolat a demokráciával • a tanulásnak folytatódnia kell az iskola után is • a tanulás korfüggetlen
2.1.3. Basil Yeaxlee (Lifelong Education)
2.1.3.1. • a formális, nem-formális és informális tanulás egy egységként való felfogása
2.1.4. EU és OECD
2.1.4.1. A LLL mai felfogásának kialakítói
2.1.4.2. Jacques Delors
2.1.4.2.1. • megtanulni megismerni • megtanulni cselekedni • megtanulni együtt élni
2.2. MEMORANDUM AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSRÓL
2.2.1. A LLL már nemcsak egy formája az oktatásnak és a képzésnek
2.2.1.1. • vezérelvvé kell, hogy váljon a tanulás teljes terjedelmében • a LLL modelljeiben meg kell tartani a LLL piaci vetületeit is
3. Absztrakt
3.1. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) ismerős fogalom a hétköznapi szóhasználatban és a közbeszédben.
3.2. Habár a LLL története, eredete és különféle jelentései hitelesek, az utóbbi időben funkcionális érdekekkel, gazdasági célokkal és egydimenziójú értelmezésekkel azonosítják.
3.3. Fontos a LLL keletkezésének és megalapozottságának azonosítása a pszichológiában és a felnőttoktatásban, olyan tudományterületeken, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a tanulás értelmezésére.
3.4. A hagyományos és a mai tanuláselméletek felvázolásakor megjelenik • a behaviorizmus, • a kognitivizmus, • a pszichológiából származó konstruktivizmus.
3.5. A felnőttoktatás-elmélet megjelenik • az andragógiában, • az önirányított tanulásban, • a tapasztalati tanulásban, • a sokrétű intelligenciában, • a transzformatív tanulásban.
3.6. Az, hogy miként tanítják a felnőtteket, függ attól, ki milyen jelentőséget tulajdonít a tanulásnak
3.7. Cél a LLL jobb megértése nemcsak gazdasági szempontból, hanem annak érdekében, hogy az erősítse a közösségeket és a társadalmat.
4. Az élethosszig tartó tanulás pszichológiai modelljei
5. Behaviorizmus
5.1. Tanulás = magatartásváltozás
5.1.1. Pavlov, XX. sz. eleje
5.1.1.1. Klasszikus kondicionálás
5.1.1.1.1. • kutya-csengő-étel • a kutya megtanulta a választ
5.1.2. John B. Watson
5.1.2.1. • kisfiú nem fél a patkánytól • az állat érintésekor zajkeltés • a gyermek fél a patkánytól
5.1.3. Edward Lee Thorndike
5.1.3.1. • több siker a tanulásban • jobb tanulás
5.1.4. Skinner, 1974
5.1.4.1. Tanulói teljesítményválzotás • jutalom megígérésére • büntetésre
6. Kognitivizmus
6.1. Gestalt-pszichológja
6.1.1. Az elme olyan egésznek tekinthető, melybe a tanulás integrálódik
6.1.2. A tanulás egy belső folyamat
6.1.2.1. a tapasztalatok megértése és újraszervezése
6.1.3. Robert Gagné
6.1.3.1. A tanulási kimenet taxonómiája
6.1.3.1.1. a tanuló belső képességei
6.1.3.1.2. a tanár külső jellemzői
6.1.3.2. Tanulási modellek
6.1.3.2.1. jeltanulás
6.1.3.2.2. inger-válasz
6.1.3.2.3. tanulási láncok
6.1.3.2.4. nyelvi asszociációk
6.1.3.2.5. belátás
6.1.3.2.6. koncepciótanulás
6.1.3.2.7. szabálytanulás
6.1.3.2.8. problémamegoldás
7. Konstruktivizmus
7.1. Piaget
7.1.1. Új jelentés konstruálása a tanuló által
7.2. Bruner és Vygotsky
7.2.1. A tanulás nem választható el a szociális környezetétől
7.2.2. A LLL-hez interakciókra és megfelelő támogatásra van szükség
7.2.3. A fejlődés következő lépcsőfokának előkészìtése
7.2.4. Milyen mértékben problémamegoldó a modell?
8. Az élethosszig tartó tanulás modelljei (felnőttoktatás)
8.1. Knowles
8.1.1. Két lehetséges koncepció létezik a felnőttek fejleszésének előmozdítására
8.1.1.1. Andragógia és az önirányított tanulás
8.1.1.1.1. Az andragógia számos tekintetben megkülönbözteti a gyermekek tanulásától a felnőttek tanulását
8.1.1.1.2. Az andragógia négy felvetése
9. Tapasztalati tanulás
9.1. David Kolb
9.1.1. A tényleges tapasztalat és az okataás között meghitt és szükségszerű kapcsolat van
9.1.2. A tanulás több, mint az információátadás folyamata és a készségek tanítása
9.1.3. Tanulási ciklus (Dewy, Lewin, Freire)
9.1.3.1. konkrét tapasztalat
9.1.3.2. reflexió a tapasztalatokra
9.1.3.3. absztrakt fogalomalkotás
9.1.3.4. teszelés, alkalmazás a gykorlatban
10. Tapasztalat és oktatás (John Dewey)
10.1. John Dewy
10.1.1. A valódi oktatás tapasztalaton keresztül valósul meg
10.1.2. De csak néhány tapasztalat képes oktatólag hatni
10.1.3. Minden olyan tapasztalat félrenevelő, amely meggátolja további tapasztalatok születését
11. Transzformatív tanuláselmélet
11.1. Jack Mezirow
11.1.1. Tanulásfajták
11.1.1.1. 1. Készségtanulás: "Hogyan?"
11.1.1.1.1. a fizikai környezet feletti kontroll
11.1.1.1.2. legeredményesebb: a kompetenciaalapú oktatás
11.1.1.2. 2. Az Én és a mások közötti interakció értelmezése
11.1.1.2.1. teljes részvétel
11.1.1.2.2. kritikai reflexió
12. A sokrétű itelligencia gardneri elmélete
12.1. Gardner
12.1.1. Egyéni képességek
12.1.1.1. megértés
12.1.1.2. fejtegetés
12.1.1.3. problénamegoldás
12.1.1.4. absztrakt módon történő gondolkodás
12.1.2. Az intelligencia különböző formái
12.1.2.1. logikai-matematikai
12.1.2.2. nyelvi
12.1.2.3. térbeli
12.1.2.4. zenei
12.1.2.5. mozgásos
12.1.2.6. természeti
12.1.2.7. személyközi
12.1.2.8. személyen belüli
12.1.3. A facilitátor feladata módszert találni a tanuló megfelelő intelligenciájának fejlesztésére