Ted Fleming: Models of Lifelong Learning: An Overview (Az élethosszig tartó tanulás modelljei: á...

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Ted Fleming: Models of Lifelong Learning: An Overview (Az élethosszig tartó tanulás modelljei: áttekintés) by Mind Map: Ted Fleming:  Models of Lifelong Learning: An Overview (Az élethosszig tartó tanulás modelljei: áttekintés)

1. Kulcsszavak

1.1. behaviorizmus

1.2. konstruktivizmus

1.3. önirányított tanulás

1.4. andragógia

1.5. tapasztalati tanulás

1.6. transzformatív tanulás

1.7. sokrétű intelligencia

2. Bevezető

2.1. Az Európát összetartó meghatározó ideológiák

2.1.1. Norman Davies (neoliberalizmus)

2.1.1.1. • közös piac • szükségleteink találkozása • a LLL ebben való érintettség

2.1.1.2. Szükségletek, vágyak, törekvések, amelyeket • a piac nem kínál • nem kaphatunk meg a boltokban

2.1.1.2.1. • demokrácia • szabadság • béke • gondoskodás • igazságszolgáltatás

2.1.1.2.2. Az élethosszig tartó tanulást is be kell vonni a fenti igények kielégítése érdekében tett erőfeszítésekbe

2.1.2. John Dewey (pragmatizmus)

2.1.2.1. • szoros kapcsolat a demokráciával • a tanulásnak folytatódnia kell az iskola után is • a tanulás korfüggetlen

2.1.3. Basil Yeaxlee (Lifelong Education)

2.1.3.1. • a formális, nem-formális és informális tanulás egy egységként való felfogása

2.1.4. EU és OECD

2.1.4.1. A LLL mai felfogásának kialakítói

2.1.4.2. Jacques Delors

2.1.4.2.1. • megtanulni megismerni • megtanulni cselekedni • megtanulni együtt élni

2.2. MEMORANDUM AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSRÓL

2.2.1. A LLL már nemcsak egy formája az oktatásnak és a képzésnek

2.2.1.1. • vezérelvvé kell, hogy váljon a tanulás teljes terjedelmében • a LLL modelljeiben meg kell tartani a LLL piaci vetületeit is

3. Absztrakt

3.1. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) ismerős fogalom a hétköznapi szóhasználatban és a közbeszédben.

3.2. Habár a LLL története, eredete és különféle jelentései hitelesek, az utóbbi időben funkcionális érdekekkel, gazdasági célokkal és egydimenziójú értelmezésekkel azonosítják.

3.3. Fontos a LLL keletkezésének és megalapozottságának azonosítása a pszichológiában és a felnőttoktatásban, olyan tudományterületeken, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a tanulás értelmezésére.

3.4. A hagyományos és a mai tanuláselméletek felvázolásakor megjelenik • a behaviorizmus, • a kognitivizmus, • a pszichológiából származó konstruktivizmus.

3.5. A felnőttoktatás-elmélet megjelenik • az andragógiában, • az önirányított tanulásban, • a tapasztalati tanulásban, • a sokrétű intelligenciában, • a transzformatív tanulásban.

3.6. Az, hogy miként tanítják a felnőtteket, függ attól, ki milyen jelentőséget tulajdonít a tanulásnak

3.7. Cél a LLL jobb megértése nemcsak gazdasági szempontból, hanem annak érdekében, hogy az erősítse a közösségeket és a társadalmat.

4. Az élethosszig tartó tanulás pszichológiai modelljei

5. Behaviorizmus

5.1. Tanulás = magatartásváltozás

5.1.1. Pavlov, XX. sz. eleje

5.1.1.1. Klasszikus kondicionálás

5.1.1.1.1. • kutya-csengő-étel • a kutya megtanulta a választ

5.1.2. John B. Watson

5.1.2.1. • kisfiú nem fél a patkánytól • az állat érintésekor zajkeltés • a gyermek fél a patkánytól

5.1.3. Edward Lee Thorndike

5.1.3.1. • több siker a tanulásban • jobb tanulás

5.1.4. Skinner, 1974

5.1.4.1. Tanulói teljesítményválzotás • jutalom megígérésére • büntetésre

6. Kognitivizmus

6.1. Gestalt-pszichológja

6.1.1. Az elme olyan egésznek tekinthető, melybe a tanulás integrálódik

6.1.2. A tanulás egy belső folyamat

6.1.2.1. a tapasztalatok megértése és újraszervezése

6.1.3. Robert Gagné

6.1.3.1. A tanulási kimenet taxonómiája

6.1.3.1.1. a tanuló belső képességei

6.1.3.1.2. a tanár külső jellemzői

6.1.3.2. Tanulási modellek

6.1.3.2.1. jeltanulás

6.1.3.2.2. inger-válasz

6.1.3.2.3. tanulási láncok

6.1.3.2.4. nyelvi asszociációk

6.1.3.2.5. belátás

6.1.3.2.6. koncepciótanulás

6.1.3.2.7. szabálytanulás

6.1.3.2.8. problémamegoldás

7. Konstruktivizmus

7.1. Piaget

7.1.1. Új jelentés konstruálása a tanuló által

7.2. Bruner és Vygotsky

7.2.1. A tanulás nem választható el a szociális környezetétől

7.2.2. A LLL-hez interakciókra és megfelelő támogatásra van szükség

7.2.3. A fejlődés következő lépcsőfokának előkészìtése

7.2.4. Milyen mértékben problémamegoldó a modell?

8. Az élethosszig tartó tanulás modelljei (felnőttoktatás)

8.1. Knowles

8.1.1. Két lehetséges koncepció létezik a felnőttek fejleszésének előmozdítására

8.1.1.1. Andragógia és az önirányított tanulás

8.1.1.1.1. Az andragógia számos tekintetben megkülönbözteti a gyermekek tanulásától a felnőttek tanulását

8.1.1.1.2. Az andragógia négy felvetése

9. Tapasztalati tanulás

9.1. David Kolb

9.1.1. A tényleges tapasztalat és az okataás között meghitt és szükségszerű kapcsolat van

9.1.2. A tanulás több, mint az információátadás folyamata és a készségek tanítása

9.1.3. Tanulási ciklus (Dewy, Lewin, Freire)

9.1.3.1. konkrét tapasztalat

9.1.3.2. reflexió a tapasztalatokra

9.1.3.3. absztrakt fogalomalkotás

9.1.3.4. teszelés, alkalmazás a gykorlatban

10. Tapasztalat és oktatás (John Dewey)

10.1. John Dewy

10.1.1. A valódi oktatás tapasztalaton keresztül valósul meg

10.1.2. De csak néhány tapasztalat képes oktatólag hatni

10.1.3. Minden olyan tapasztalat félrenevelő, amely meggátolja további tapasztalatok születését

11. Transzformatív tanuláselmélet

11.1. Jack Mezirow

11.1.1. Tanulásfajták

11.1.1.1. 1. Készségtanulás: "Hogyan?"

11.1.1.1.1. a fizikai környezet feletti kontroll

11.1.1.1.2. legeredményesebb: a kompetenciaalapú oktatás

11.1.1.2. 2. Az Én és a mások közötti interakció értelmezése

11.1.1.2.1. teljes részvétel

11.1.1.2.2. kritikai reflexió

12. A sokrétű itelligencia gardneri elmélete

12.1. Gardner

12.1.1. Egyéni képességek

12.1.1.1. megértés

12.1.1.2. fejtegetés

12.1.1.3. problénamegoldás

12.1.1.4. absztrakt módon történő gondolkodás

12.1.2. Az intelligencia különböző formái

12.1.2.1. logikai-matematikai

12.1.2.2. nyelvi

12.1.2.3. térbeli

12.1.2.4. zenei

12.1.2.5. mozgásos

12.1.2.6. természeti

12.1.2.7. személyközi

12.1.2.8. személyen belüli

12.1.3. A facilitátor feladata módszert találni a tanuló megfelelő intelligenciájának fejlesztésére

13. Következtetés

13.1. A LLL fogalma bonyolult, vitatott és az állítások az egyszerű tényekre való visszavezető gondolkodásnak a tárgyai.

13.2. Általánosságban elmondható, hogy hozzáad ahhoz az egyre inkább elfogadott eszméhez, hogy a tanulás alapvető követelmény a munka, a közösségek, a társadalom és a saját fejlődés iránti elkötelezettségben

13.3. A LLL az egyik kulcs-ötlet lehet egy olyan világ összetartásához, amely az állandó változások általi kihívásokkal teli

13.4. A LLL-nek összetartó funkciója van a civilizációkban