1. Kvantitatív kutatások és statisztikai alapjaik I.
1.1. Oktató:
1.1.1. dr. Nahalka István
1.2. Előadó:
1.2.1. Molnár Attila Károly, ELTE PPK Andragógia PhD 1. évfolyam
1.3. A prezentáció címe:
1.3.1. „FRISSDIPLOMÁSOK 2011” Egy empirikus kutatás kvantitatív eredményei
1.4. 2016. december 7.
2. BEVEZETÉS
2.1. Az összefoglaló témája
2.1.1. Frissdiplomások 2011 című kiadvány
2.1.1.1. • 2011 tavaszán végzett, online kérdőíves adatgyűjtés • 31 felsőoktatási intézmény • 2008-ban, illetve 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körében
2.2. Program
2.2.1. • DPR (Diplomás Pályakövető Rendszer)
2.3. Veroszta, 2012
3. Források
3.1. Kiss László és Veroszta Zsuzsanna (2012): Diplomás Pályakövetési Rendszer – Intézményi adatfelvétel a 2008-ban illetve 2010-ben végzettek körében. Módszertani összefoglaló. Kézirat, h. n. URL: https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/Frissdiplomasok2011_int_adatgyujtes_modszertan.pdf (Letöltve: 2016.10.18. 12:20)
3.2. Nahalka István (2016a): A kvantitatív kutatásokról. Mi az, hogy kvantitatív kutatás? Kérizat
3.3. Nahalka István (2016b): Az országos kompetenciamérés eredményeinek felhasználása a neveléstudományi kutatásokban. Kézirat, Csömör
3.4. Veroszta Zsuzsanna (2012): Frissdiplomások 2011. Kutatási zárótanulmány. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., h. n. URL: https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/Frissdiplomasok_2011_kutatasi_zarotanulmany.pdf (Letöltve: 2016.10.18. 12:20)
4. 1. A kutatás jellege
4.1. Alkalmazott kutatás
4.1.1. • nem célja valamely tudományos elmélet megerősítése vagy megkérdőjelezése
4.2. A vizsgálat konkrét kérdései
4.2.1. • milyen a frissdiplomások fogadtatása a munkaerőpiacon • milyenek a képzési és foglalkoztatási stratégiáik • mennyi idő telt el az abszolutórium-szerzés és a diplomaszerzés között • milyen úton jutott munkához az egyén • mekkora a jelentősége a nyelvtudásnak • illeszkedik-e a végzettség a munkahelyhez • milyen az egyén elégedettségi foka
4.3. Nahalka, 2016a
5. 2. Az elméleti háttér elemzése
5.1. Megállapítások a korábbi tapasztalatokból
5.1.1. Érdemes Magyarországon diplomát szerezni
5.1.1.1. • jövedelem-többlet • pozitív foglalkoztatási esély • a munkanélküliség csökkenése
5.2. Veroszta, 2012
6. 3. Az elméleti keret, az elméleti háttér kifejtése
6.1. Nincs részletes kifejtés
6.1.1. Országos adatbázis
6.1.1.1. • egységesített kérdőívek • intézmény-specifikus kérdések • az extra kérdéseket az országos adatbázis nem tartalmazza
7. 4. A hipotézisek indokoltsága
7.1. Nincsenek hipotézisek
7.1.1. A hipotézisek állítása nem indokolt
7.1.1.1. • a kutatókat konkrét adatok érdeklik
7.2. Nahalka, 2016a, 2016b
7.3. Veroszta, 2012. 7. o.
8. 5. A hipotézisek megalapozottsága
8.1. A kutatás nem tesz fel hipotéziseket
9. 6. A kutatás kérdései
9.1. Világosan megfogalmazott főbb kérdések
9.1.1. • Hogyan jellemezhető a munkaerőpiacra történő kilépés folytonossága? • Hogyan jellemezhetők a jövedelmi különbségek? • Érdemes-e diplomát szerezni? • Mely területeken jellemző a továbbtanulás? • Milyen intenzitással lehet a potenciális munkáltatókkal kapcsolatot tartani? • Hány munkáltatónál jelentkezett állás ügyben? • Hogyan jutott az első munkahelyhez az abszolutórium után? • A külföldi munka kapcsolódik-e felsőfokú végzettségéhez?
9.1.2. A kérdésekre kapott, a zárótanulmányban ábrákkal illusztrált válaszok az alábbi jellemzők mentén születtek
9.1.2.1. 1. A felsőfokú tanulmányi életút 2. A felsőoktatásban maradtak jelenlegi képzési formája 3. A felsőfokú képzésben résztvevők aránya az egyes képzési formák végzettjei között 4. Az MSc részvételt tervezők aránya az egyes képzési formák végzettjei között 5. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya 6. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diploma-szerzés között eltelt idő szerint 7. A diplomázás késlekedése a nyelvvizsga hiánya miatt 8. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés 9. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők munkarend szerinti bontásban 10. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban 11. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban 12. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve bontásban 13. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban 14. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban 15. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? 16. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében 17. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken 18. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési formákon 19. A külföldi munka szakterületi illeszkedése 20. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén 21. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek munkahelyén képzési területi bontásban 22. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén 23. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban 24. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma 25. A külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban 26. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza 27. A munkanélküliek aránya képzési területi bontásban 28. A munkaviszony formája 29. A foglalkoztatás típusa 30. A foglalkoztatás típusa képzési területenként 31. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez 32. A végzettség szintjének illeszkedése a munkához képzési területek szerint 33. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzettség képzési formája szerint 34. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban 35. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban 36. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban 37. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban 38. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a tanulmányok munkarendje szerinti bontásban 39. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban 40. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban 41. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1. 42. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak beosztása szerinti bontásban 43. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2. 44. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban 45. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban 46. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban 47. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban 48. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken 49. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a szülők legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban 50. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival 51. A munka egyes aspektusaival teljesen elégedetlenek aránya
10. 7. Egyedek, populáció
10.1. Egyedek
10.1.1. 31 felsőoktatási intézmény végzettjei, hallgatói
10.1.1.1. • ANNYE (3 fő), • AVKF (199 fő), • ÁVF (133 fő), • BCE (853 fő), • BGF (616 fő), • BKF (351 fő), • BME (945 fő), • DE (1585 fő), • EJF (144 fő), • EKF (931 fő), • ELTE (3090 fő), • KE (536 fő), • KF (261 fő), • KJF (42 fő), • ME (1017 fő), • MOME (120 fő), • MÜTF (170 fő), • NYF (548 fő), • NYME (748 fő), • OE (513 fő), • PE (318 fő), • PPKE (900 fő), • PTE (1887 fő), • SE (447 fő), • SZE (706 fő), • SZF (223 fő), • SZIE (699 fő), • SZTE (1879 fő), • WJLF (74 fő), • ZMNE (245 fő), • ZSKF(270 fő)
10.2. Alappopuláció
10.2.1. A Diplomás Pályakövetési Rendszer országos programjában részt vevő intézményekben 2008-ban és 2010-ben abszolutóriumot szerzettek teljes köre.
10.3. Alapsokaság
10.3.1. 100.785 fő
10.4. Az adatbázis elemszáma
10.4.1. 20.453 fő
10.5. Átlagos válaszadási ráta
10.5.1. 20,29%
10.6. Az alapsokaság és a minta a súlyképző változókmentén
10.6.1. Képzési terület szerinti illeszkedés
10.6.2. Munkarend szerinti illeszkedés
10.6.3. Nemek szerinti illeszkedés
10.6.4. A végzés éve szerinti illeszkedés
11. 8. A kutatás mintája, a mintaválasztás reprezentativitása
11.1. A kutatási zárótanulmányban a szerző így fogalmaz a mintáról:
11.1.1. „Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve.”
11.2. Veroszta, 2012. 7. o.
12. 9. A kutatás módszerei
12.1. Adatfelvétel
12.1.1. Online kérdőíves megkérdezés
12.1.2. Anonim válaszok
12.1.3. Adatbázisok
12.1.3.1. Interfész-specifikáció
12.1.3.2. Egységes szerkezet
12.1.3.3. Egyesítés
12.1.3.4. Tisztítás
12.1.3.5. Súlyozás
12.1.3.5.1. Egységes adatsablon
12.1.3.5.2. Változók
12.2. Saját vélemény
12.2.1. A módszerválasztás helyes
12.2.1.1. • igen nagy adatszámra tart igényt a kutatás • az online adatgyűjtés célravezető • az adatbázisok elektronikus feldolgozása azonnali eredményekhez juttatja a kutatókat
13. 10. A kutatás besorolása
13.1. Túlnyomórészt kvantitatív kutatás
13.2. Kvantitatív jelleg (kisebb részben)
13.2.1. • nagymennyiségű számadat felhasználása • statisztikákat alkotnak a kutatók
13.3. Kvalitatív jelleg (nagyobb részben)
13.3.1. • átalánosítás megfogalmazása
13.4. Nahalka, 2016a
13.5. Saját vélemény
13.5.1. Lényeges szerepe van
13.5.1.1. • a számadatok gyűjtésének • a számadatok feldolgozásának • a statisztikák létrehozásának