Szoftverek

1. Fajtái

1.1. Rendszerszoftverek

1.1.1. Meghajtóprogramok (driverek)

1.1.2. Segédprogramok

1.1.2.1. Fájlkezelők

1.1.2.2. Szövegszerkesztők (editorok)

1.1.2.3. Tömörítők

1.1.3. Fejlesztési környezetek

1.1.3.1. Fordítóprogramok (compilerek)

1.1.3.2. Értelmezők (interpreterek) és futtatókörnyezetek

1.1.3.3. Nyomkövetők és hibakeresők (debuggerek)

1.1.3.4. Programszerkesztők (linkerek)

1.1.4. Operációs rendszerek

1.2. Alkalmazói szoftverek

1.2.1. Irodai szoftverek

1.2.1.1. Szervezőprogramok

1.2.1.2. Prezentációkészítők

1.2.1.3. Kiadványszerkesztők

1.2.1.4. Táblázatkezelők

1.2.2. Üzleti alkalmazások

1.2.2.1. Számlázó programok

1.2.2.2. Könyvelő programok

1.2.2.3. Adatbázis-kezelők

1.2.2.4. Vállalatirányítási rendszerek

1.2.3. Tervezőrendszerek

1.2.3.1. CAD-rendszerek

1.2.4. Grafikai szoftverek

1.2.4.1. Rajzprogramok

1.2.4.2. Képszerkesztők

1.2.5. Média szoftverek

1.2.5.1. Médialejátszók

1.2.5.2. Médiaszerkesztők

1.2.6. Kommunikációs szoftverek

1.2.6.1. Levelező programok

1.2.6.2. Csevegő programok

1.2.6.3. Távbeszélő programok

1.2.7. Hálózati alkalmazások

1.2.7.1. Webböngészők

1.2.7.2. Fájlcserélők

1.2.8. Rosszindulatú alkalmazások

1.2.8.1. Vírusok

1.2.8.2. Férgek

1.2.8.3. Kémprogramok

1.2.9. Biztonsági programok

1.2.9.1. Vírusellenőrzők

1.2.9.2. Kémprogram-felderítők

1.2.9.3. Titkosító programok

1.2.9.4. Tűzfalak

1.2.10. Játékszoftverek

2. Szoftver fogalma

2.1. A számítógép hardver elemeinek mûködtetését végzõ programok, a gép használatához szükséges szellemi termékek összessége.

3. Szoftverek csoportosítása

3.1. Tranziens programok

3.1.1. Futás után törlődnek a memóriából.

3.2. Rezidens programok

3.2.1. Elinduláskor a memóriába kerülnek és ott is maradnak.

4. Szoftver (angol: software) alatt a legszűkebb értelemben elektronikus adatfeldolgozó berendezések (pl. számítógépek) memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értünk.

5. Szoftverek életciklusa

5.1. A szoftverkiadás életciklusa öt, jól megkülönböztethető szakaszból áll, melyek leírják a szoftver stabilitását, és a végleges kiadás előtt a fejlesztéshez szükséges mennyiséget. Egy termék minden egyes nagyobb verziója általában átmegy egy szakaszon, amikor új funkciókat adnak hozzá, vagy az alfa állapot; az a szakasz, amikor aktívan keresik a hibákat, vagy a béta szakasz; és végezetül az a szakasz, amikor az összes fontos hibát kijavították, vagyis a stabil szakasz. Közbeeső szakaszok ugyancsak felismerhetők. A projekt fejlesztői hivatalosan bejelenthetik vagy szabályozhatják a szakaszokat, de olykor csak informálisan használják a határidőket a termék állapotának leírására.