1. KKV-k
1.1. Fejlődés perspektívái:
1.1.1. ♪ niche (rés) piacok lefedése, újak keresése (A niche ... egy kevésbé telített piacot, mely kapcsolódik alapvető tevékenységéhez. )
1.1.2. ♪ támogatási programok (mikrohitel, pályázatok) kihasználása
1.1.3. ♪ vers.t./ konk. egyesülés, koop. (ktg.megosztás, besz., érdekérvényesítés), hálózatok kiépítése
1.1.4. ♪ gyors reagálás a változó igényekre, helyi igények felismerése, kielégítése
1.1.5. ♪ e-commerce erőteljes kihasználása
1.2. KKV feladatok
1.2.1. ♪ profittermelés ♪ spec. szükséglet kielégítése ♪ autonóm tev. végzése ♪ kockázatvállalás ♪ munkahelyteremtés ♪ versenyképesség, hatékonyság, termelékenység
1.3. KKV-k problémái, nehézségei-lépések ezügyben
1.3.1. ♪ inf. rendszer megkönnyítése: az inf. hatalom=>versenyhelyzetben előnyöket élvezhet az aki jobban ismeri a piacot
1.3.2. ♪ adminisztráció megkönnyítése: egyszerűsítés, számviteli tv. adózás, adatszolgáltatás, a megalakulás és a megszűnés környékén.
1.4. Miért mennek tönkre a KKV-k?
1.4.1. ♪ nincs tartalék ♪ nincs vagyon ♪ likviditási problémák ♪ ÁF ingadozások ♪ a tur. piac nemzetközi piac, így nem csak a magyar gazd. van rá hatással.
1.5. Kisvállalkozások piacra jutási nehézségei:
1.5.1. ♪ magas adó
1.5.2. ♪ adminsztratív nehézségek
1.5.3. ♪ a gazd-i szabályozás kiszámíthatatlansága, bürokratikus akadályok
1.5.4. ♪ Folyamatos, erős, olykor tisztességtelen verseny (piacfelosztás, új belépő akadályozása)
1.5.5. ♪ Forrás-, tőke-, és hitelhiány (nem vonzó a befektetőknek egy KKV, bankok magas kamatra hiteleznek)
1.5.6. ♪ Nincs elég megrendelés
1.5.7. ♪ Meglevő kapacitások elavulása, korszerűtlensége
1.5.8. ♪ Beszerzési nehézségek, új partnerek bizalmatlansága (kis tétel, magasabb ár, főleg új belépőknek)
1.5.9. ♪ Kockázatkerülés, jó vezetők, vállalkozók és tapasztalt alkalmazottak hiánya
1.5.10. ♪ Nyelvtudás hiánya (nemzetközi kapcsolatok szegénysége)
1.5.11. ♪ Következmény:
1.5.11.1. - Nagy a megszűnők és új létesülők száma (30% cserélődik) - Rövid élettartam: ált. 6 év.
1.6. Átalakulás nehézségei:
1.6.1. ♪ forráshiány ♪ nagy cégek tőkeerővel nyerik a pályázatokat ♪ telített piac ♪ adóterhek - ez már változott azóta! ♪ magas ktgek, alacsony eremények
1.6.2. ♪ helyettesítő termékek magas száma ♪ nem egyenlő mértékeben jutnak hozzá az inf.hoz. ♪ nincsenek megfelelő stat.-k az üzleti tervhez ♪ EU-s forrásokról nehezen informálódnak ♪ adminsztratív problémák (pl. a pályázat meghird. & határideje közti idő) ♪ megélhetési problémák ♪ nem terveznek hosszútávra ♪ nem tudnak olyan választékot produkálni, mint a multik ♪ tőke hiányában nem képesek a váltásra sem ♪ nyelvismeret, szakmai alapok hiánya
1.7. KKV-ról alkotott kép MO-on (SWOT)
1.7.1. ERŐSSÉGEK
1.7.1.1. - egyszerű szervezet, tulajdonos=vezető - szolgálati utak tiszták, felelősség tisztázott, közvetlen információ - kis méret, nagy rugalmasság (függ a vállalkozótól) - magas munkaerő (+egyéb erőforrás) kihasználtság - szűkebb piachoz alkalmazkodás, specializáló - közvetlenség miatt erősebben megjelenő vásárlói igények és azok lekötése - gyors alkalmazkodás a helyi viszonokhoz - gyors megújulási, változtatási képesség, innovativitás - kis tőkeigény, könnyű alapítás - Nagyvállalatokkal szembeni versenyhártányt csökkentő együttműködések kialakítása
1.7.2. GYENGESÉGEK
1.7.2.1. - Tőke- és forráshiány, gyenge piaci pozíció - Alacsony a bevétel, alacsony a piaci részesdés - Kockázatos működés - Hitelszerzés nehézségei - Hitel: fejlesztés helyett forgóeszközre és veszteségre - Nincs üzleti terv, cél a túlélés - Kicsiből indul, kicsi is marad (nincs növekedés) - Fejlesztési forrás hiánya - Beszerzési nehézségek (kis tétel, magasabb ár) - K+F és marketing költségek megterhelőbbek, épp ezért itt spórolnak (lemaradás) - Meglévő kapacitások elavultsága - Szakképzett, minőségi munkaerő hiánya, nagy leterheltség, nincs előrelépés, nincs továbbképzés - Az európai színvonaltól jelentősen elmaradó jövedelemtermelő képesség - Nemzetközi összehasonlításban magas munkaerő költség - Alacsony tőkeintenzitás (egy munkavállalóra jutó tőke) - A nem hatékony irányított, kis tőkeerejű vállalkozások magas aránya - Magas ingatlanára és bérleti díjak - Viszonylag kevés vállalkozót elérő közvetlen politikák
1.7.3. LEHETŐSÉGEK:
1.7.3.1. - piaci specializáció fokozódása, ezek lekövetése - központi segítség a fejlesztésekhez, hitelekhez jutáshoz (EU-s és állami) - E-commerce terjedése (alacsonyabb elérési és marketing költségek) - Növekvő nemzetközi tőke bevonása - Erősödő nemzetközi turizmus (99%-a a turizmus vállalkozásainak kisvállakozás) - Fejlődő infrastruktúra - Új vállalkozói generációk beépítése
1.7.4. VESZÉLYEK
1.7.4.1. - A célpiac igényeinek gyors változása, melynek követése tőkeigényes - A termék életciklus gyors rövidülése, újabb befektetések igénye (ehhez hitel- és forráshiány) - A növekedés gátjai: magas adó- és TB terhek - Erős verseny - Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága - Tisztességtelen piaci magatartás (nagyok részéről) - Fizetési elmaradások (körbetartozás) - Egyes csoportok, térségek leszakadás - Az információ lassú terjedéséből adódó globális versenypozíció romlása - Szorosabb kapcsolat a rejtett gazdasággal
2. Eszközgazdálkodás
2.1. Szállodai vállalkozásnál a tartósan befektetett eszközök értéke és aránya magas.
2.2. Utazási irodáknál: forg.eszk magasabb aránya.
2.3. Tartósan befektetett eszközök
2.3.1. - Ut. Ir: ált-ban bérelt helyiségek irodai célra történő alkalmassá tétele és a működés technikai feltételeinek megteremtése.
2.3.2. - szállodáknál: maga a szálloda épülete a szobák száma, közösen használt helyiségek. területek és ezek berendezése - ez függ a kat.tól.
2.3.3. - az eszközök minőségi szempontból való vizsgálatánál meghatározó szempont az elhasználódásuk mértéke. Minőségi követelmény kategória.
2.4. Ammortizációs kulcsok:
2.4.1. épület 3% berendezések 14,5% jármű 20% gép 50% (adó TV lehetővé teszi) számítógépes, technikai eszközök 50% .... gyorsított amortizáció (nagyobb kulccsal) nagyobb a költség, kevesebb a nyereség
2.4.2. Amortizáció: ktg.,de nem jár kiadással.
2.4.3. A tartósan bef. eszközök könyv szerinti nettó értékes függ a beszerzés óta eltelt időtől és az inflációtól - hatékonysági mutatók.
2.5. Forgó eszközök
2.5.1. - forgó-készletek a szállodáknál. vendéglátóhelyeket. - forgási sebesség- hatékonyság.
3. Alapítás
3.1. Szálloda
3.1.1. Üzembehelyezési engedély (kivitelezői nyilatkozat, ÁNTSZ engedély, állategészségügyi engedély, tűzoltósági engedély)
3.1.2. A megfelelő hely kiválasztása: az egyik legfontosabb tényező, nem lehet később áttelepíteni másik helyre. Jó környezet, könnyű megközelítés, konkurencia felmérése
3.1.3. - piackutatás - vonzerőre épül - fizetőképes kereslet, konkurencia, pozíció - vendégforgalom, árviszony, infrastruktúra - adatbázisok: hány utazási iroda, vendéglátó egység működik a környéken - osztályba sorolás - kapacitás, munkaerő - környezetbe illő legyen és jól megközelíthető - épület elhelyezése: szabadon álló, klub jelleg, oldalt/közép/folyosó
3.1.4. Jogi szabályozás
3.1.4.1. 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
3.1.5. Jogi forma: Zrt, Rt, Kft, Bt, Egyéni vállalkozó, egyéni cég.
3.1.5.1. Részvénytársaság
3.1.5.1.1. - lehet egy vagy többszemélyes - Nyílt vagy zárt alapítású - alaptőke Ny.: 20M Ft, Z: 50M Ft. - Tulaj felelőssége korlátozott - előre meghatározott számú és N. értékű részvényből álló al.tőke (jegyzett tőkével) indul, tag a kötelezettsége az Rt-vel szemben a részvény névértéke. - legfőbb szerve: közgyűlés
3.1.5.2. Betéti táraság
3.1.5.2.1. - min. 2 tag: 1 beltag+ 1 kültag - beltag: korlátlan és egyetemleges felelősség - kültag: bevitt vagyon felelősség - ha nincs beltag: megszűnés, - ha nincs kültag: 3 hónap alatt új kell - nincs alaptőke - családi vállakozásnál jó
3.1.5.3. Korlátolt Felelősségű Társaság
3.1.5.3.1. - jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság - törzstőke: 3 millió Ft. - a tagok a törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek
3.1.5.4. Egyéni vállalkozás
3.1.5.4.1. - jogi személyiséggl nem rendelkező jogalany - kizárólag egy tagja van - egy természetes személy
3.1.6. Megfelelő tulajdonosi konstukció kiválasztása
3.1.6.1. Önálló, családi szálloda
3.1.6.1.1. JELLEMZŐK: - egyetlen szállodavállalathoz sem tartozik - sajátos arculat, egyediség, személyes kapcsolat - nehezen állnak meg a piacon, maguk döntenek - kicsi a szervezeti felépítés, családias szolgáltatások - tulajdonosi és használati jog egy kézben
3.1.6.1.2. ELŐNYEI: rugalmas reagálás a változásokra, - függetlenség a döntésekben - költséggazdálkodás: nem kell hozzájárulni a központ fenntartásához, nincs franchise vagy management díj,
3.1.6.1.3. HÁTRÁNYAI: beszerzések: kicsiben tudnak csak, így drágább, - kevessebb költés piacszerzésre - nehéz előléptetés, karrier építés, továbbképzés - információ hiány
3.1.6.1.4. MEGOLDÁS: társulás közös beszerzésre, közös markeingre, értékesítésre
3.1.6.2. Szállodalánc
3.1.6.2.1. Egy márkanév, színvonal azonos, típus azonos, helyszín eltérő
3.1.6.2.2. JELLEMZŐK: - közös üzemteltetés,, irányítás, standardiált szállodák, VIR azonos, egyféle típusú szállodák de jogilag önállóak, gazdasági önállóságuk részben vagy egészben korlátozott, közös fellépéssel jó piaci pozi - vezetés bürökratikus szervezet,
3.1.6.2.3. HÁTRÁNYAI: bürökratikus döntés, kötelező globális normák lokális alkalmazása
3.1.6.2.4. ELŐNYEI: - egységes CRS szerndszer, értékesítési politika rugalmas reagálás a változásokra, - függetlenség a döntésekben - költséggazdálkodás: nem kell hozzájárulni a központ fenntartásához, nincs franchise vagy management díj, - beszerzés: nagy tömeg, előny - értékesítés: azonos arculat, vendég tudja mit kap - dolgozók, vezetők könnyen áthelyezhetők másik szállodába, ->azonos munkafolyamat
3.1.6.3. Szállodacsoport
3.1.6.3.1. Több márkanév, színvonal eltérő, típus eltérő, helyszín eltérő
3.1.6.3.2. JELLEMZŐK: - Több szálloda közös vezetés - gazdaságilag és jogilag önállóaak, de a beszerzés, termelés, és értékesítés közösen alkalmazzák - tagok tagíjat fizetnek - tulajdon mindig közös, jó piaci pozit tudnak elérni összefogással - hatékony piaci megjelenés, árpolitika, jobb beszerzési konstrukció, továbbképzés, karrierépítés jó - nem standardizáltak, - eltérő színvonal, vegyes típus és kategória szállodák is lehetnek
3.1.6.3.3. ELŐNYEI: -pénzügyi: a túltöltés és a szezonlaitás jól orvosólható, - marketing és értékesítési szempont: közös image, imert márkanév, összevont reklám, piackut., komoly értékesítési hálózat, foglalási rendszer - személyügyi előnyök: közös tréning vezetőknek, karrirépítés, tapasztalatcsere, vezetők cseréje, mozgatása egyes szállodák között, szerevezett oktatás - technikai: közös beszerzés, közös karbantartó tevékenység - centralizálható tevékenységek: könyvelés, marketing, értékesítés, HR, informatikai rendszerek, beszerzés
3.1.6.3.4. HÁTRÁNYAI: kommunikációs problémák: különböző földrajzi régiók, eltérő adottságok, nyelvi problémák, eltérő hagyományok, szokások, eltérő számviteli és adózási feltételek.
3.1.7. Üzemeltetési konstrukció Ha a tulajdonos és az üzemeltető vállalkozás elválik egymástól.
3.1.7.1. Bérleti szerződés
3.1.7.1.1. Bérbeadó: a tulaj, Bérbeevő: a szállodai üzemeltető A tulaj haszna: bérleti díj A tulaj kötelezettsége: -ingatlan biztosítás, - általában a rekonstrukció költsége ÉCS-t mindig a bérbeadó számolja el ktg-ként - üzemltető ktg: bérleti díj - bérleti idő: határozatlan, de lehet határozott is, de hosszú
3.1.7.2. Lízing szerződés
3.1.7.2.1. -Bérbeadó: Lízingbe adó -Beérbeveő: Lízingbe vevő -határozott időtartam -A szálloda a fut. idő lejártával átkrül a Lízingbe adótól a Lízingbe vevő tulajdonába -tőkehiány esetén, pénzügyi befektetéskor, építőipari vállalkotások (munka hiány van, jó fejlesztések eszközölése)
3.1.7.3. Visszlízing (Sale and lease back)
3.1.7.3.1. Pénzügyi forráshoz jutás lehetősége bővítéskor, rekonstrukciókor.
3.1.7.4. Névhasználati szerződés (Franchise szerződés)
3.1.7.5. - Előírhatja a szálloda tulaja az üzemeltető részére - ez garancia lehet neki a hatékony működésre - kidolgozott marketing, foglalási rendszer - a Fr. tulajdonosa rendelkezik olyan tényleges értéket képviselő szellemi termékkel, bevezett gyakorlattal, értékesítési rendszerrel, kapcsolattal, mely a szálloda üzemeltető részére garancia lehet a jövedelmező működésre. Feltétele a kidolgozott szállodai standard.
3.1.7.6. Fr.adó haszna: belépésért fizetett egyszeri hozzájárulás, névhasználatért fizetett rendszeres díj, marketing, reklám tevékenységért fizetett rendszeres hozzájárulás, továbbképzésért, közvetített szolgáltatásért fizetett jutalék. A franchise a szálloda eredményes működéséért, jövedelmező gazdálkodásáért nem vállal felelősséget
3.1.7.7. Üzemeltetési szerződés (Managment szerződés)
3.1.7.7.1. A Man. adó a lloda felelősséggel történő üzemeltetésére vállalkozik A szerződés szerződés osztozik a szálloda eredményességén. Itt is van saját foglalási rendszer, bevezett márkanév
3.1.7.8. Timesharing (időmegosztásos) konstrukció
3.1.7.8.1. üdülők, apartmann házak építéséek és átépítésének tőkeigényét biztosítják: lakógységek tulajdonjogát v. üdülési jogát harmadik délnek egyenként eladják
4. Alapítás
4.1. Utazási Iroda
4.1.1. Magyar Főváros Kormányhivatala adja ki az engedélyt a műköséhez
4.1.2. Tárgyi és személyi feltételek: felelős személy kiválasztása
4.1.2.1. Helység: általában bérlemény, nem saját tulajdon, ügyfélforgalom esetén utcai bejárattal kell, csak onlien értékesítés esetén nem kell utcai iroda, de fővonalas telefon, számítógép mind két típusnál kell.
4.1.3. Piackutatás: fizetőképes kereslet, konkurencia tevékenysége, pozíciója, vendégforgalma, árviszonyok, infrastruktúra -Az adott környezetbe illeszkedjen bele, megközelíthető legyen, kapcsolódjon az úthálózathoz
4.1.4. Jogi szabályozás
4.1.4.1. 2005. évi CLXIV. törvényben (a kereskedelemről) és az utazásszervező és –közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet határozza meg. 140/ 2015 Kormányrendelet szabályozza az utazási irodák működését. A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységet folytatókra terjed ki.
4.1.5. Jogi forma: Zrt, Rt, Kft, Bt, Egyéni vállalkozó, egyéni cég.
4.1.5.1. Részvénytársaság
4.1.5.1.1. - lehet egy vagy többszemélyes - Nyílt vagy zárt alapítású - alaptőke Ny.: 20M Ft, Z: 50M Ft. - Tulaj felelőssége korlátozott - előre meghatározott számú és N. értékű részvényből álló al.tőke (jegyzett tőkével) indul, tag a kötelezettsége az Rt-vel szemben a részvény névértéke. - legfőbb szerve: közgyűlés
4.1.5.2. Betéti táraság
4.1.5.2.1. - min. 2 tag: 1 beltag+ 1 kültag - beltag: korlátlan és egyetemleges felelősség - kültag: bevitt vagyon felelősség - ha nincs beltag: megszűnés, - ha nincs kültag: 3 hónap alatt új kell - nincs alaptőke - családi vállakozásnál jó
4.1.5.3. Korlátolt Felelősségű Társaság
4.1.5.3.1. - jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság - törzstőke: 3 millió Ft. - a tagok a törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek
4.1.5.4. Egyéni vállalkozás
4.1.5.4.1. - jogi személyiséggl nem rendelkező jogalany - kizárólag egy tagja van - egy természetes személy
5. Eredmény kimutatás
5.1. UTAZÁSI IRODA EREDMÉNYKIMUTATÁS
5.1.1. -->Összköltség
5.1.1.1. Ért.Net.Árb. + Akt. saját eredmény + egyéb bevételek - anyagi j. ráfor. - szem. jell. ráf - ÉCS - egyéb ráfordítás -------------------- Üzemi tev. er. ± Pügyi műv. eredm. szokásos er. ±Rendkívüli eredmény Ad.e. eredmény - Adófizetés Ad. ut. er. -Fizetett oszt. MSZE
5.1.2. -->Forgalmi típusú
5.1.2.1. Ért.Net.Árb. - ért. közvetlen ktg. - ért. közvetett ktg. + egyéb bev. - egyéb ráf. --------------------- Üzemi tev. er.
5.1.3. Költségeket lehet:
5.1.3.1. költségnemek szerint:
5.1.3.1.1. - anyagjellegű - személyjellegű - ÉCS - egyéb ktg., egyéb ráf.
5.1.3.2. forgalmi szemlélet
5.1.3.2.1. - élőmunka - ért., - igazgatás, egyéb ált.
5.1.3.3. szakmai ktg. csoportok szt.
5.1.3.3.1. - élőmunka - helység, - komm., - működési - reklám - fizetett juti&képviseletek - üzletszerzés, - igazgatás&egyéb - ÉCS - nem szakmai ráf. ktg.
6. Keresleti - kínálati elemek
6.1. Makro környezeti tényezők elemzése
6.1.1. - PESTEL
6.1.2. Mo-i turisztikai adatok:
6.1.3. szálláshelyek: szobák, férőhelyek száma, vendégéjszakák, külföldi és belföldi vendégek aránya, bevételek (sz-v-s), beutazó turizmus adatai
6.1.4. vendégek: egy napra jutó költés, területi koncentráltság, fő motiváció, utazás módja, trendek.
6.1.5. Utazásszervezési piac: regisztrált vállalkozások száma, közvetítők-szervezők aránya, területi koncentráltság, szervezett utaztatás keretében beutazók száma
6.1.6. tendenciák, utazási szokások, trendek.
6.2. Mikro környezeti tényezők elemzése
6.2.1. - regionális, térségi elemzések
6.2.2. - versenytársak
6.3. Pozicionálás
6.3.1. 1) Piacszegmentáció
6.3.1.1. - szempontok meghatározása:
6.3.1.1.1. ----> fogyasztók jellemzői (geo, demog., pszichor.)--> • Földrajz- A piac különböző földrajzi körzetekre, régiókra, megyékre, városokra történő • Demográfiai-a piac kor, nem, jövedelem, foglalkozás stb ; • Pszichográfiai jellemzők-Magatartás szerinti szegmentáció
6.3.1.1.2. --->reakciói (márkahűség, attitűd)
6.3.1.2. - piac szegmentálása:
6.3.1.2.1. ----> piaci preferencia szegmentumok--> • homogén • szóródó • csoport preferenciák
6.3.1.2.2. --->klaszteranalízis (agglomeratív, divizív) A klaszteranalízis egy olyan dimenziócsökkentő eljárás, amellyel adattömböket tudunk homogén csoportokba sorolni, klasszifikálni. A módszerek összevonó (agglomeratív) vagy felosztó (divizív) eljárások lehetnek
6.3.1.2.3. --->faktoranalízis faktoranalízis: tényezővizsgálat – azokat a változókat vizsgáljuk, amelyek egyidejűleg, egymás mellett sok egyednél találhatók, így meg tudjuk állapítani, hogy a kiválasztott személy egyidejűleg milyen ismérvekkel rendelkezik
6.3.1.3. - szegmensek jellemzőinek meghatározása:
6.3.1.3.1. ----> mérhető, méretgazdasági, elérhető, megkülönböztethető, kezelhető
6.3.2. 2) Célpiacok kiválasztása
6.3.3. 3) Termék pozicionálás:
6.3.3.1. - pozicionálási szempontok kiválasztása
6.3.3.2. - pozicionálás
6.4. Célpiaci marketing stratégia
6.4.1. - koncentrált
6.4.2. - szelektív piac
6.4.3. - Termék szakosodás
6.4.4. - teljes piac
6.5. Versenytárselemzés
6.5.1. - SWOT, BC6 A BCG mátrix a vállalkozás termékeinek (termék, termékcsalád, szolgáltatás, vállalati egység, divízió) elemzésére szolgál, s a termékeket piaci részesedésük és piaci növekedésük alapján vizsgálja, s 4 kategóriát használ: fejős tehenek, sztárok, kérdőjelek, döglött kutyák.
6.5.2. - PORTER 5 tényezős
6.5.2.1. - új versenytársak/belépők jelntette fenyegetés (belépési korlátok, közgazd., jogi, mérethat., tőke és beruházásigény)
6.5.2.2. - helyettesítő termékek: vevők reakciói, ár, teljesítmény
6.5.2.3. - szállítók alkuereje: magas, ha kevés, domináns szállító, magas értékű termék, szövetségbe lépnek fel.
6.5.2.4. - vevők alkuereje: hiány, domináns vevő, integráltan lépnek fel, nem kulcsfontosságú termék, eladók nem szövetkeznek.
6.5.2.5. - meglévő versenytársak közötti verseny erőssége függ: piac szerkezet, iparági ktg-ek szerkezete, differenciáltság foka, átállási ktg-ek - ha magas - aacsony verseny
6.5.2.6. - Stratégiai célok- agresszív növekedés - erős verseny, kilépési korlátok - ha magas ktg. - erős verseny.
7. Szerződések az árualap értékesítése érdekében
7.1. • ügynöki szerződés: a megbízási szerződés a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. Ha a megbízás teljesítéséhez kell szerzi. - a megbízott (ut.közv., ügynök) az ut.szerzit a tour operátor és az utas között hozza létre.
7.1.1. • a megbízott a közvetítésért jutit számol fel a ut.szerv.től
7.1.2. • az ügynöki szerzi során gondos eljárás számon kérhető, de a produkálása nem
7.2. • bizományosi szerződés - szereplői a megbízó, megbízott és akivel a szerzi létrejön.
7.2.1. Megbízott a megbízás a saját nevében köt szerzit, a megbízó javára.
7.2.2. gazd. kötelem+eredményfelelősség
7.2.3. bizományosi díj jár a megbízottnak
7.2.4. utas véd. tv. szab. miatt pl. külföldi ut.szerv. csomitúráit egy Mo-i ut.közv. a hazai lak. részére csak biz.szerz-el ért.het.
7.3. Szerződések az utazási irodáknál - összefoglaló
7.3.1. A beszerzési szerződések alapvető elemei:
7.3.1.1. a szerz.ő partnerek teljes neve
7.3.1.2. • a szerződés tárgya: lehet szállás, közlekedés, progi, id.vez stb. Részletesen ki kell fejteni a megvásárolandó szolg.t, minőségi, mennyiségi és megvásárlási forma (pl. kontingensszerződés) megjelőlésével
7.3.1.3. • a szolgáltatás ára (több ártípus esetén a mellékletben)
7.3.1.4. • a szolgáltatói jutalékkal kapcs.-os megállapodások (mértéke, feltételei, elszámolás módja)
7.3.1.5. • a szolg.-ok nyújtásának és igénybevételének módjai (megrendelések, visszaigazolások, módosítások, lemondások rendje)
7.3.1.6. • fizetési feltételek és módozatok (előre történő vagy utólagos, átutalás vagy kp.)
7.3.1.7. • szankciók egyes feltételek vagy határidők be nem tartása esetén (pl. késői szálláslemondás esetén kötbér mértéke, fiz.kés. esetén felszámolt kés. kamat nagysága)
7.3.1.8. • felelősség kérdése ( a szerződő felek egymással, ill. utassal szembeni felelőssége, továbbá az utas felelőssége a szolg.val szemben/károkozás, vismajor)
7.3.1.9. • vitás kérdések rendezése (erre jog.ult bíróság megnevezése, amennyiben tárgyalásos úton nem sikerül rendezni a vitás ügyet)
7.3.1.10. • a szerződés életbelépésének és felmondásának, ill. megszűnésének feltételei
7.3.1.11. • a szerződés mellékleteinek felsorolása, amennyiben vannak ilyenek
7.3.1.12. • keltezés
7.3.1.13. • szerződő felek áírása
7.3.2. Szerződések az utazási irodáknál - összefoglaló (folyt.)
7.3.2.1. A beszerzési szerződések - az árualap megteremtése céjából
7.3.2.1.1. • lekérés igény szerint - általános együttműködési szerződés két fél között, mely szerint a megrendelő bármikor fordulhat a szolg.hoz, az azonban csak akkor ad szállást, ha éppen rendelkezik szabad férőhellyel.
7.3.2.1.2. • eseti szerződés - jellemzően egyéni vállalkozóként dolgozó id.vez. alkalmazásakor, vagy közös múlt és általános együttműködés híján az első pár alkalommal kötik
7.3.2.1.3. • kontingensszerződés - külön pont jelzi, hogy a szálláshelyre egy bizonyos hatid-ig, vagy hat.id. nélkül a vevő elővásárlási jogot szerez
7.3.2.1.4. Bérleti szerződés - egy teljes objektum bérlésére, fix díj kikötésével. (apartman, panzió)
7.3.2.1.5. Charterszerződés - egy teljes jármű (repülő, vonat,hajó, busz) kibérlésére kötött szerzi, fix bérleti díjjal
8. Költséggazdálkodás
8.1. Szálloda / Utazási Iroda
8.2. Költséggazdálkodás folyt.
8.2.1. • Költséggazd. mutatószámai:
8.2.1.1. • statisztikai mutatószám (viszonyszám, tény/bázis), megoszlási (ktg-en belüli részarány), ktgszint (összehasonlítás, egyes ktg-ek, ktg-bev.), szakmai (átalgár, TREVPAR, REVPAR, GESPER, 1 eladott szobára jutó: szállás szem.ktg./ szállás egyég ktg., szállás közvetlen ktg/ energiaktg/karbantartás/üzemeltetési ktg,; eladható szobára jutó szállás közvetlen ktg./energiaktg / karbantartás / üzemeltetési ktg.; vendégéjre jutó szállás egyéb ktg., /mosási ktg/ energia ktg. stb.)
8.2.2. • önköltségszámítás, FP számítás (fedezetvolumen, fedezetküszöb, FP)
8.2.2.1. • egy kiadottra jutó vált. ktg= T vált ktg /kiadott (ezt kivonjuk az átlagból) • fedezetvolumen = összes közvetlen .áll.ktg/ (átlagár mínusz egy szobára jutó vált.ktg)
8.2.2.2. • fedezeti pont: fedezetvolumen/kiadható szobák.
8.2.2.3. • bevételküszöb=fedezetvolumen x átlagár
8.2.3. • ktg.gazd.vezetői döntései:
8.2.3.1. • személyi ráfordítás: munkafolyam. szervezése, munkaerő közv./kölcs., mot. ktg-ek
8.2.3.2. • anyag&anyagi jellegű: kedvezőbb besz., Szi szerződések, VIR, ésszerű takarékosság
8.2.4. Relevancia elmélet
8.2.4.1. • a meghat. (releváns) javulás érdekében mindig a legnagyobb (prior) elsőbbségi ktg-eket vagy mutatókat érdemes elemezni.
8.2.5. • költséggazdálkodás elemei:
8.2.5.1. 1. tevékenységek kapacitásának számbavétele
8.2.5.2. 2. költségcsoportok elemzése
8.2.5.3. 3. költségszint elemzése
8.2.5.4. 4. költséghely elemzése
8.2.5.5. 5. költség összetétel
8.2.6. • válságmenedzsment (költségek csökkentése helyett bevétel növekedés legyen a cél)
8.2.6.1. • piacvesztés okai: piacszegmentálás hibája, stratégiai válság, túlzott kínálati ígérvények, helyettesítő termékek, személyzet színvonala, jövőkép hiánya, vezetési/szervezési/gazdálkodási döntések
8.2.6.2. • vezetői döntések:
8.2.6.2.1. 1. élőmunka gazd. :létszám stop, csökkentés munkaidő: kihaszn., szabadságterv., heti beosztás, bér: mot, Mtk. és a szerződések, alacsonyabb bér
8.2.6.2.2. 2. piacgazd.: spec. akciók: időszakos árképzés (RR nem csökkenthető, inno Sz-ok bevezetése: erős reklámmal. Sz-ok lezárása- szüneteltetése (medence, szauna, nyitvatartás)
8.2.6.2.3. 3. er.gazd.: diszkr. ktg.ek elhagyása
8.2.6.2.4. 4. eszközgazd: eszközpótlás, és beruházás leállítása
8.2.6.2.5. 5. pügazd.: hitelfelvétel, átütemezés
8.2.7. Költségcsökkentés (parete)
8.2.7.1. • személyi: szervezés, létszámcsökk., kölcsönzés, juttatások visszafogása
8.2.7.2. • anyagi (sz.) közv. szo.,m kedvezőbb beszerzés, szerződés újratárgyalása
8.2.7.3. • tev. részleg, Sz., üzlet, szegmens: csök, szűkítés, fejlesztés
9. Az értékesítési munka megszervezése - árbevétel - fedezet
9.1. " A turisztikai vállalkozások értékesítési munkájának alapjait a feladat általános megközelítése jellemzi, azonban tartalmában lelhetők fel turisztikai sajátosságok:
9.1.1. - A vállalkozás üzletpolitikai célkitűzései - a létrehozott "árualapok", a kínálat - a megállított árak - a marketing munka - az értékesítési munka megszervezése - az értékesítési információs bázisok létrehozása - az értékesítési teljesítmények mérése
9.2. Ár- értékesítés - árbevétel
9.2.1. Az árstratégiai döntések, az árak kalkulációját befolyásoló tényezők sajátosságai kiemelkedő hatást gyakorolnak az értékesítés szervezésére és így az árbevételre is.
9.2.2. Utazási irodai sajátosságok:
9.2.2.1. - utak egyedi kalkulációja: sok vásárolt szolg.-ás (különböző színvonalon, különböző helyeken, országokban); a meghirdetett és megfizetett szolg-ok teljesítésének folyamatos figy-el kísérése.
9.2.2.2. -a teljes áron történő ért.és biztosítja a váll-ás számára a betervezett max. nyereséget
9.2.2.3. - a szervező váll-ás tényleges bevételét befolyásolják az ért.-i csatik is
9.2.2.4. - a tervezett utaslétszám realizálási gondjai esetén last minute ár (biztosítja-e a ktg.ek fedezetét, vagy csak csökkenti a veszteséget, és ezt mennyivel.
9.2.2.5. - utak egyedi kalkulációja: sok vásárolt szolg.-ás (különböző színvonalon, különböző helyeken, országokban); a meghirdetett és megfizetett szolg-ok teljesítésének folyamatos figy-el kísérése.
9.2.2.6. - kiegészítő tevékenységek bevételei (jutalék) - IATA, pénzváltás stb.
9.2.2.7. - banki-valutváltási tev.nél szerződés, megállapodás az érdekeltségi feltételekről
9.2.2.8. - az értékesítési munka szervezésénél, valamint a bevétel tervezésénél és elemzésénél számolni kell az utazásközvetítés hatásaival is
9.2.3. Szállodai sajátosságok:
9.2.3.1. - a szállodai árak kalkulációjának legfőbb sajátossága a következők összefüggésének számbavétele:
9.2.3.1.1. - a költségek nagysága - a ktgek összetétele -a ktgek állandó-változó jellege - férőhely kapacitás kihasználás
9.2.3.2. - az alkalmazott árak széles skáláját több tényező határozza meg.
9.2.3.2.1. - szobák nagysága (1,2 ágyas, apartm., pótágyazható) - időszak (főszezon, elő-, utószezon, holtszezon) - vendégszám (egyéni, csop-os, szerződött, lekötött.
9.2.3.3. - az árakat befolyásolja még a közvetítői juti, a netes helfogl. jutija, további engedmények és jutik
9.2.3.4. - ut. ir-nak alacsonyabb árak, de általuk magasabb kapacitás kihasználtság, biztosabb bevétel.
9.3. Értékesítési csatornák:
9.3.1. - utazásszervező vállalkozásoknál: utazási ügynökségek, utazás közvetítők, társutazás szervezők - szállodáknál: szálláshely értékesít és közvetítő utazási irodák, netes szálláshely közvetítéssel foglalkozó vállalkozások
9.4. Értékesítési információk:
9.4.1. Egy információs bázis létrehozása az értékesítés helyzetéről, bevétel nagyságáról célkitűzések időarányos teljesítéséről, partnerekkel való megállapodásról. Ez nyújthat alapot a gazd.-i helyzet elemzésére, gyors - a soron kívüli - és a hosszabb távú, az előre mutató intézkedések megtételére.
10. Bér- és Létszámgazdálkodás
10.1. Élőmunka gazdálkodás
10.1.1. Szakmai sajátosságok
10.1.1.1. - szakképzett munkaerő igénye - a foglalkoztatás és a munkaszervezés sajátosságai - folyamatos munakrend - bérezési hatások (szezonban esetleg magasabb bér)
10.1.2. Szakképzési sajátosságok hatása
10.1.2.1. - ut.ir-nál: vezetőnek minősítő vizsga, további szakképesítések (tev.től függően) banki tev., RJ ért. stb.
10.1.2.2. - szállodáknál
10.1.2.3. - szakági vezetők szakképesítési követelményei
10.1.2.4. - portaszint, emeleti szint szakképesítési követelményei
10.1.2.5. - vendéglátó tev. spéci szakképesítési követelményei
10.1.2.6. - nyelvismereti követelmények mindenhol!
10.1.3. Szervezeti felépítés fontossága
10.1.3.1. minél nagyobb egy szervezet annál összetettebbek lehetnek a folyamatok ->nagyobb szervezettséget és a folyamatok részletesebb szabályozottságát, megosztott felelősségét és hatáskört, valamint összetettebb érdekeltséget igényel. (felelősségtől függő bérezés, prémium rendszer stb.)
10.1.4. Foglalkoztatási sajátosság - szezonális jelleg kétféle hatása
10.1.4.1. - szezonális foglalkoztatás
10.1.4.2. -a munkatrendek és a munkaidőnek a szezonális ingadozásához igazolós foglalkotatás (pl. egyenlőtlen munkaidő alkalmaztása.)
10.1.4.3. Folyamatos munkarend: Főleg a száll.i szakm.ban és meghatározott munkakörökben ehhez alkalmazkodó létszámnagyságot és munkaszervezést igényel.
10.1.4.4. Gond a foly.munkarendben: szabadnap, pihenőnap, szabi kiadása, betegség miatti helyettesítés. --> megkötöttséget jelent a a MTV-ből adódó kötelezettség és munkszerz.ben történő megállapodás.
10.1.5. Bérezési sajátosságok
10.1.5.1. Élőmunka gazdálkodás fontos eleme a bérezés. A szakképzettség, nyelv, minőségi munka elismerése elsődlegesen alapbérben, besorolási bérben érvényesül.
10.1.5.2. A munka minőségének javítására, a teljesítmények fokoztására a turisztikai váll--ok módszerei:
10.1.5.2.1. - bevétel vagy bevétel növekedés forgalmi jut-kal való ösztönzése
10.1.5.2.2. - szállodákban: kap.kihazsználás javításához vagy az egyéni szobakiadás növeléséhez van kötve az ösztönzés
10.1.5.2.3. Vállalkozások: bérezéssel, ktg-ek átvállalásával, szabadidővel ösztönzik a szükséges vagy többlet szakképesítés megszerzését->eseti helyettesítés/utánpótlás miatt.
10.2. Utazási Iroda
10.2.1. A szükséges létszám meghatározásához elengedhetetlen az utazási iroda típusának meghatározása.
10.2.1.1. Utazási ügynök
10.2.1.2. Tour Operátor
10.3. Szálloda
10.3.1. Toborzás
10.3.1.1. -emberi erőforrás menedzsment feladata (a szükséges és követelmények azonosítása után következik)
10.3.1.2. - az üres pozira az ideális jelentkezők vonzása, megtalálsa
10.3.1.3. • Forrásai
10.3.1.3.1. • Belső (szervezeten belüli)-> előléptetéssel, áthelyezéssel, átképzéssel, visszahívása, újraalkalmazás, szervezeten belüli pályáztatás, életpálya terv
10.3.1.4. • Külső forrásból történő megszerzés módszerei:
10.3.1.4.1. • Közvetlen jelentkezés, besétálás • Szakmai szervezetekkel, iskolákkal való kapcsolattartás • Hirdetés, nyomtatott sajtó, online hirdetés • Közvetítők útján (m.ügyi kp., toborzó cég, fejvadász cég) • Munkaerő kölcsönzések • Személyes kapcsolatokkal
10.3.1.5. Előnyei:
10.3.1.5.1. • szélesebb választási lehetőség
10.3.1.5.2. • új dolgozókkal új lendület
10.3.1.5.3. • kevesebb az előítélet
10.3.1.5.4. • nem okoz üresedést
10.3.1.6. Hátrányai:
10.3.1.6.1. • magasabb költségek
10.3.1.6.2. • csökkennek a vállalaton belüli továbbképzési lehetőségek
10.3.1.6.3. • képességei kevésbé ismertek, így magasabb a kockázat
10.3.1.6.4. • nem ismeri a céget->orientációs program szervezése =>költséges
10.3.1.7. Kiválasztás
10.3.1.7.1. Célja: jelentkezők körültekintő értékelése, felvétel
10.3.1.7.2. • meg kell tudni a jelőltről
10.3.1.7.3. Hátrányai:
10.3.1.7.4. EEM feladata a kiválasztásban:
10.3.1.7.5. TILOS:
10.3.1.7.6. • Kiválasztás módszerei, eszközei:
10.3.1.8. Kompetencia
10.3.1.8.1. Fogalom, elvárt kompetenciák
10.3.1.9. PL: Wellness
10.3.1.9.1. • Elmúlt 20- 25 évben fejlődés: fő motiváció: egészségmegőrzés, testi-lelki harmónia. Mo. 2-3 éj, gyógy- vagy termálvíz+rekreáció családbarát Szolgáltatás
10.3.1.9.2. • 4 alapelv: egészség-, környezettudatosság, rendszeres testmozgás, helyes táplálkozás.
10.3.1.9.3. • 9 követelmény:
10.3.1.9.4. • Sajátosságai:
11. Biztosíték
11.1. Utazási Iroda
11.1.1. • – az utazásközvetítő kivételével – rendelkezik a jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal.
11.1.2. • Ezeken a feltételeken túlmenően az utazási vállalkozó köteles nyilatkozni a tevékenysége jellegéről, továbbá az indulás évében tervezett árbevétel összegéről. Ez utóbbinak nagy jelentősége van a vagyoni biztosíték mértékének meghatározásánál. A vagyoni biztosíték lehet bankgarancia és/vagy biztosítási szerződés és/vagy meghatározott célokra elkülönített, zárolt pénzbeli betét. A vagyoni biztosíték mértéke függ az értékesíteni kívánt utazások jellegétől Így például, ha belföldről külföldre, külföldről külföldre történő utazást kíván értékesíteni az utazási vállalkozó, akkor a vagyoni biztosíték összege nem lehet kevesebb a tervezett nettó árbevétel 12%-nál, de legalább az ötmillió forintot el kell érje. Amennyiben az előbb említett utazások valamelyikét úgy értékesíti, hogy ahhoz charter járatot vesz igénybe vagy a garantált szerződésből származó kötelezettségei az árbevétel 25%-át meghaladják, akkor a vagyoni biztosítéknak az értékesítési nettó árbevétel 20%-át, de legalább húszmillió forintot el kell érnie. Belföldről belföldre történő utazást tartalmazó utazási csomag értékesítése esetén a vagyoni biztosíték mértéke a szolgáltatás értékesítéséből származó tervezett értékesítési nettó árbevétel 3%-a, de legalább ötszázezer forint.
11.1.3. • Az utazási vállalkozó tevékenységét az engedély közlését, vagyis kézhezvételét követően kezdheti meg.
11.1.4. Vagyoni biztosíték lehet: - Bankgarancia - Biztosítási szerződés - Elkülönített pénzbeli letét
11.2. Szálloda
12. Költséggazdálkodás
12.1. Szálloda / Utazási Iroda
12.1.1. Költséggazdálkodás
12.1.1.1. http://hotel2022.hu/hotel_2022_media/files/szallvez-2-4-szallasgazdalkodas-hallgatoi.pdf
12.1.1.2. Költséggazdálkodás alapjait a szálloda marketingterve és bevételi terve határozza meg.
12.1.1.3. Költség= a szolgáltatás teljesítése érdekében felhasznált élő és holtmunka pénzben kifejezett összege.
12.1.1.4. Költségek csoportosítása
12.1.1.4.1. 1. Költségnemek szerint:
12.1.1.4.2. 2. összetétel szerint:
12.1.1.4.3. 3. elszámolhatóság és tervezés szerint: (utóbbi jövedelmezőség)
12.1.1.4.4. 4. fedezetszámítás&volumen (bevételhez való kapcs.)
13. Eredménykimutatás
13.1. Szálloda eredménykimutatás
13.1.1. Szakmai és számviteli eredménykimutatás
13.1.1.1. 1. üzemegységek/tevékenységek közvetlen eredménye (56-22-22)
13.1.1.1.1. • minimum szállás, vendéglátás egyéb
13.1.1.1.2. • általános költségek - igazgatás, ért., személyügyi, karbantartás, energia
13.1.1.2. 2. GOP= br. üzemeltetési eredmény (20-30%)
13.1.1.2.1. •állandó (~egyéb ráfordítás), ktgek (nem befolyásolható; ÉCS; bérleti díj; ingatlan bizt; beruházási kamat; névhasználat=franchise díj, üzemeltetés= management díj
13.1.1.3. 3. NOP= n. üzemeltetési eredmény (5-10%)
13.1.1.3.1. • üzemegységek- szállás a meghat., vendéglátás a tev. jellege miatt alacsonyabb, egyéb a sz-tól függ