
1. Vállalat termelői magatartása és a kínálat
1.1. Vállalat környezete
1.2. Vállalat piaci kapcsolatai
1.3. Termelés költségei
1.3.1. Költségek csoportosítása
1.3.2. Költségek jellemzése és ábrázolása
1.3.3. Összefüggései
1.4. Gazdálkodás folyamatában mérhető gazdaságosság követelményei
1.5. Különböző profitok és költségek ismerete
1.5.1. Ezek kiszámolása
1.5.2. Közöttük lévő összefüggések értelmezése
1.6. Fedezeti összeg nagyságának számszerű meghatározása
1.6.1. Grafikonon szemeltetni a változásait
1.7. Értékelni egy vállalkozás gazdálkodásának eredményét
1.8. Piaci formák ismerete
1.8.1. Kínálat meghatározásának módja összehasonlítva a különböző piaci feltételek mellett
1.9. Piacszabályozás indokai és hatásai
1.10. MARKETING
1.10.1. Alapfogalmai
1.10.2. Marketing szerepének jellemzése a vállalkozásban
1.10.3. Piackutatás
1.10.3.1. Lényegének ismerete
1.10.3.2. Módjai
1.10.3.3. Felhasználási területei
1.10.4. Stratégiai elemek bemutatása
1.10.4.1. Marketing-MIX
1.10.4.2. Marketing Stratégia
1.10.4.3. Reklámtevékenység jogi eszköei
2. NEMZETGAZDASÁG
2.1. Fogalma és ágazati rendszere
2.1.1. Eligazodni
2.1.1.1. Nemzetgazdasági ágak
2.1.1.2. Nemzetgazdasági alágazatok
2.1.1.3. Szakágazatok rendszerében
2.2. Gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjainak jellemzése
2.2.1. vállalat
2.2.2. háztartás
2.2.3. állam
2.2.4. Külföld
2.3. Tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok
2.3.1. Ezek típusai
2.3.2. Ezek egymáshoz való viszonya
2.4. Állam gazdasági szerepvállalásának
2.4.1. Előnyei
2.4.2. Hátrányai
2.5. Fiskális és Monetáris politika megkülönböztetése
2.5.1. Eszközei
2.5.2. Várható hatásai
2.6. Nemzetgazdaság teljesítményét kifejező különböző kategóriák értelmezése
2.7. Különbségtétel
2.7.1. Nominális mérőszámok
2.7.2. Reálértéken meghatározott mérőszámok
2.7.3. És ezen mérőszámok meghatározása és összehasonlítása
2.8. Mikrogazdasági alapok
2.8.1. Piaci alapfogalmak és szereplők
2.8.2. Gazdasági alapfogalmak
2.8.2.1. Termelési tényezők
2.8.2.2. Kereslet és Kínálat kölcsönhatása
2.8.2.3. Piaci mechanizmus működése
2.8.2.3.1. Piaci állapotok összehasonlítása és grafikonos ábrázolása
2.8.2.3.2. Fogyasztói döntést befolyásoló tényezők
2.8.3. Egyéni és piaci kereslet
3. JOGI ALAPISMERETEK
3.1. Jogalkotás hierarchikus rendszerének és a jogrend szerepének ismerete
3.2. Jogszabályok szerkezete
3.2.1. Megjelenésük
3.2.2. Érvényességük szabályai
3.3. Jogi normák rendszerében való eligazodás
3.4. Gazdasággal összefüggő alapvető jogszabályok értelmezése
3.5. Vállalkozás alapításának és működésének jogi kereteinek ismerete
3.6. Vállalkozás formák jellemzői
3.6.1. Egyéni vállalkozás
3.6.2. Társas vállalkozás
3.6.3. Feltételek
3.6.3.1. Alapítás
3.6.3.2. Szüneteltetés
3.6.3.3. Megszűnésének főbb szabályai
3.6.4. Felsorolni és a felelősség szerint csoportosítani a gazdasági társaságokat
3.6.4.1. Egyes társasági formák jellemzése
3.7. Különbségtétel
3.7.1. Csődeljárás
3.7.2. Felszámolási eljárás
3.8. Túlajdon
3.8.1. Fogalmának ismerete
3.8.2. Jogviszony tartalma
3.8.3. Tulajdonost megillető jogosultságok
3.9. Korlátozó szabályok ismerete
3.9.1. a rendelkezésre
3.9.2. a birtoklásra
3.9.3. a használatra
3.10. Szerződés
3.10.1. Fogalmának ismerete
3.10.2. Érvényességének
3.10.3. Létrejöttének
3.10.4. Megszűnésének
3.10.5. Módosításának
3.10.6. Követelések elévülésének feltételei
3.10.7. Be kell mutatni az alábbi szerződések tárgyát, alaki és formai követelményeit
3.10.7.1. Adásvétel
3.10.7.2. Bérlet
3.10.7.3. Letét
3.10.7.4. Megbízás
3.10.7.5. Vállalkozás
3.10.7.6. Szállítás
3.10.7.7. fuvarozás
3.10.7.8. Hitel és kölcsönszerződés
3.10.7.9. Bankszámla és betétszerződés
3.10.7.10. Folyószámla szerződés
3.10.7.11. Lízing
3.10.7.12. Biztostás
3.10.8. Megerősítése - Biztosítékátadás iserete
3.10.8.1. Foglaló
3.10.8.2. Kötbér
3.10.8.3. kezesség
3.10.9. Szerződés teljesítés és a szerződésszegés
3.10.9.1. Esetei
3.10.9.2. Következményei
4. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK
4.1. Statisztika fogalmának lsmerete
4.2. Statisztika ágainak ismerete
4.3. Sokaság
4.3.1. Fajtáinak fogalmának ismerete
4.3.2. Fajtáinak jellemzői
4.4. Ismérv
4.4.1. Fogalma
4.4.2. Fajtái
4.5. Csoportosítás
4.5.1. Statisztikai sorok
4.5.2. statisztikai táblák
4.5.2.1. Fogalma
4.5.2.2. Fajtái
4.5.2.3. Készítése
4.6. Tudni kell felismerni az információ forrásait
4.7. VISZONYSZÁMOK ÉS ALKALMAZÁSUK
4.7.1. Viszonyszámok
4.7.1.1. Fogalma
4.7.1.2. Alkalmazási területe
4.7.2. Dinamikus viszonyszámok
4.7.2.1. Fajtái
4.7.2.2. Összefüggéseik
4.7.3. Definíció
4.7.3.1. Megoszlási viszonyszám
4.7.3.2. Koordinációs viszonyszám
4.7.4. Intenzitási viszonyszám
4.7.4.1. Jellemzői
4.7.4.2. Leggyakoribb alkalmazási területe
4.7.5. Megadott adatok alapján mutatók kiválasztása és kiszámítása
4.7.5.1. Elemzések és következtetések levonása a kiszámított adatokból
4.8. KÖZÉPÉRTÉKEK ÉS ALKALMAZÁSUK
4.8.1. Fajtái
4.8.2. Fogalma
4.8.3. Alkalmazási területe
4.8.4. Képletek és Fogalmak ismerete és kiszámítása
4.8.4.1. Számított középérték
4.8.4.1.1. Számtani átlag
4.8.4.1.2. Harmonikus átlag
4.8.4.1.3. Négyzetes átlag
4.8.4.1.4. Kronologikus átlag
4.8.4.2. Helyzeti alapértékek
4.8.4.2.1. Módusza
4.8.4.2.2. Mediánja
4.8.5. Megadott adatok alapján számítások elvégzése
4.8.5.1. Kiszámított adatokból elemzések és következtetések levonása
4.9. INDEX SZÁMÍTÁS
4.9.1. Az alábbiak különbségeinek kiszámítása alapadatokból
4.9.1.1. Egyedi érték
4.9.1.2. Együttes érték
4.9.1.3. Ár indexek
4.9.1.4. Volumen indexek
4.9.2. Indexek közötti összefüggések ismerete
4.9.2.1. A kiszámított adatokból egyszerű elemzések és következtetések levonása
4.10. GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS
4.10.1. Céja
4.10.2. Eszközei
4.10.3. Alkalmazási területe
5. PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
5.1. Bankok
5.1.1. Kialakulásának története
5.1.2. Fogalma
5.1.3. Bankműveletek és azok tulajdonságai
5.1.3.1. Passzív Bankügyletek
5.1.3.1.1. Betétgyűjtés
5.1.3.1.2. Értékpapírok kibocsátása
5.1.3.1.3. Hitelfelvétel a Jegybanktól és más bankoktól
5.1.3.2. Aktív Bankügyletek
5.1.3.2.1. Hitelezés
5.1.3.2.2. Váltóleszámítolás
5.1.3.2.3. Lízingügylet
5.1.3.2.4. Hitelbiztosítékok (alapismeretei)
5.1.3.2.5. Semleges Bankügyletek
5.2. Pénzügyi intézmények jellemzőinek felsorolása
5.2.1. Hitelintézetek
5.2.2. Pénzügyi vállalkozások
5.2.3. Nem monetáris közvetítők - Bemutatása és Feladata
5.2.3.1. Biztosítók
5.2.3.2. Nyugdíjpénztárak
5.2.4. Pénzügyi szolgáltatások
5.3. Pénz
5.3.1. Fogalma
5.3.2. Funkciói
5.4. Bankrendszerek megkülönböztetése
5.4.1. Egy szintű
5.4.2. Kétszintű
5.5. Magyar pénzügyi intézményrendszer felépítésének ismerete
5.6. MNB - JEGYBANK
5.6.1. Jegybank és a Monetáris szabályozás kapcsolata
5.6.2. Feladatai
5.6.3. Monetáris irányításban betöltött szerepe
5.6.4. Monetáris és Fiskális politika fogalmának megkülönböztetése és definiálása
5.7. Pénzintézetek felügyeletének és a befektetők védelmét szolgáló hazai intézményrendszernek az ismerete
5.7.1. Legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézmények bemutatása
5.8. PÉNZFORGALOM
5.8.1. Pénzforgalom általános szabályainak ismerete
5.8.2. Fizetési számlák Fajtái
5.8.3. Pénzügyi szolgáltatási keretszerződés
5.8.3.1. Formai követelményei
5.8.3.2. Tartalmi követelményei
5.8.4. Fizetési számla
5.8.4.1. Megnyitása
5.8.4.2. Feletti rendelkezés formája és rendje
5.8.5. Pénzforgalmi szolgáltatások lebonyolításának jellemzői
5.8.6. Fizetési módok megkülönböztetése
5.8.6.1. Fizetési számlák közötti fizetés
5.8.6.1.1. Átutalás
5.8.6.1.2. Beszedés
5.8.6.1.3. A kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés
5.8.6.2. Fizetési számlához kötődő készpénz kifizetés
5.8.6.2.1. Készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása
5.8.6.2.2. Készpénzbefizetés fizetési számlára
5.8.6.2.3. Készpénz kifizetés fizetési számláról
5.8.6.3. Fizetési számlák nélküli fizetés
5.8.6.3.1. Készpénz kifizetés
5.8.7. Legfontosabb banki titoktartási szabályok ismerete
5.8.8. Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok legfontosabb elvárásai
5.8.8.1. Készpénz forgalom lebonyolításának helye - és szabályai
5.8.8.2. Pénztár
5.8.8.3. Pénzkezelés
5.8.8.4. Pénztári forgalom elszámolása
5.8.9. Likviditás
5.8.9.1. Fogalma
5.8.9.2. Jelentősége
5.9. PÉNZÜGYI PIAC ÉS TERMÉKEI
5.9.1. Pénzügyi piacok fogalma
5.9.2. Gazdaságban betöltött szerepök
5.9.3. Csoportosítása
5.9.3.1. Ezek jellemzői
5.9.3.2. Felismerni és felsorolni a jellemzőiket
5.9.4. Értékpapírok
5.9.4.1. Pénzügyi piacon betöltött szerepe
5.9.4.2. Megjelenése
5.9.4.3. Fogalma
5.9.4.4. Főbb csoportosítási szempontjai
5.9.4.5. Értékpapír ismeretek
5.9.4.5.1. Kötvény
5.9.4.5.2. Részvény
5.9.4.5.3. Váltó
5.9.4.5.4. Állampapírok
5.9.4.5.5. Banki értékpapírok jellemzői
5.9.5. Tőke és Pénzpiaci ügyletek megkülönböztetése
5.9.5.1. Prompt ügylet ismerete
5.9.5.2. Termin ügylet ismerete
5.10. BIZTOSÍTÁSI ALAPISMERETEK
5.10.1. Biztosítás alapfogalma
5.10.2. Biztosítás szerepe - jelentősége a modern gazdaságban
5.10.3. Legfontosabb biztosítási módszerek ismerete
5.10.4. Biztosítási ágazatok rendszere
5.10.5. Biztosítási szerződés fogalma - alapismerete
5.10.6. Bitoztosítási díj alapismeretei
6. PÉNZ
6.1. A PÉNZ IDŐÉRTÉKE
6.1.1. Időérték
6.1.1.1. Fogalma
6.1.1.2. Jelentősége
6.1.2. Számítások elvégzése időtényező táblázatok alkamazásával
6.1.2.1. Jelenérték
6.1.2.2. Jövőérték
6.1.2.3. Diszkontálás
6.1.2.4. Kamatos kamat számítása
6.2. VALUTA, DEVIZA ÁRFOLYAMA
6.2.1. Fogalmak megértése és definiálása
6.2.1.1. Valuta
6.2.1.2. Deviza
6.2.1.3. Árfolyam
6.2.2. Valuta és devizaárfolyamhoz kapcsolódó egyszerű számítások elvégzése
6.3. PÉNZFORGALOM
6.3.1. Alapadatokból likviditási mutatókat kiszámolni
6.3.1.1. És különbségüket értelmezni
7. ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE
7.1. ÁLLAM
7.1.1. Szerepe a modern gazdaságban
7.1.2. Közfeladatok ellátásának szükségessége
7.1.3. Finanszírozás forrásai (közfeladatokhoz)
7.2. ALRENDSZEREK ISMERETE
7.2.1. Központi
7.2.2. Önkormányzati
7.3. KÖLTSÉGVETÉS ISMERETE
7.3.1. Bevételek fő tételei
7.3.2. Kiadások fő tételei
7.3.3. Költségvetés egyenlegének értelmezése
7.4. ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK
7.4.1. Adó és adórendszer
7.4.1.1. Fogalmi ismerete
7.4.1.2. Jellemzői
7.4.2. Alapfogalmak ismerete
7.4.2.1. Adóalany
7.4.2.2. Adótárgy
7.4.2.3. Adóalap
7.4.2.4. Adómérték
7.4.2.5. Adómentesség
7.4.2.6. Adókedvezmény
7.4.2.7. Adókötelezettség
7.4.3. Magyar adójog forrásainak ismerete
7.4.4. Adók csoportosítása
7.4.4.1. Jövedelemadó
7.4.4.2. Forgalmi típusú adó
7.4.4.3. vagyonadóztatási ismérv szerint
7.4.5. Kiemelt adónemek alapvető fogalmainak és összefüggéseinek ismerete
7.4.5.1. Személyi jövedelemadó
7.4.5.1.1. Alanyai
7.4.5.1.2. A jövedelem
7.4.5.1.3. Bevétel és költség értelmezése
7.4.5.1.4. Az adó mértéke
7.4.5.1.5. Összevont adóalap
7.4.5.1.6. Családi kedvezmény
7.4.5.2. Általános forgalmi adó
7.4.5.2.1. Jellemzői
7.4.5.2.2. Adóalanya
7.4.5.2.3. Adó mértéke
7.4.5.2.4. Fizetendő adó megállapítása
7.4.5.2.5. Az adó levonási jog
7.4.5.2.6. Adófizetési kötelezettség
7.4.5.2.7. Számlázás
7.4.5.3. Helyi adók
7.4.5.3.1. Típusai
8. ADÓZÁSI GYAKORLAT
8.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
8.1.1. Összevont adóalap
8.1.1.1. Elemzése
8.1.1.2. Adószámítása (feladatban megadott családi kedvezmény figyelembevételével)
8.1.1.3. Meghatározni alapinformációkból az adóhatósággal adóbevalláskor rendezendő összeget.
8.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
8.2.1. Összegének meghatározása az adóalap után, valamint ha a számla összege a fizetendő adót is tartalmazza
8.2.2. Általános adókulcstól eltérő adómértékek alá tartozó termékek és szolgáltatások és azok adómértékeinek ismerete (párat felsorolni)
8.2.3. Értékesítések után felszámított fizetendő adó megállapítása
8.2.3.1. A beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó kiszámítása
8.2.4. Vállalkozást terhelő áfa megállapítása (alapesetekben).
8.2.5. Megfizetendő adó megállapítása
8.2.5.1. Számla, nyugta kitöltése
8.3. HELYI ADÓK
8.3.1. Az egyes adótípusokra egyszerű adószámítási feladatok elvégzése az adóalap és adómérték megadásával
9. SZÁMVITELI ALAPISMERETEK
9.1. SZÁMVITELI TÖRVÉNY
9.1.1. Számvitel
9.1.1.1. Feladatai (felsorolás)
9.1.1.2. Területei (felsorolás)
9.1.2. Számviteli szabályozás alapdokumentumainak megnevezése
9.1.2.1. Külső szabályozás
9.1.2.2. Belső szabályozás
9.1.2.3. A felső kettő közötti különbség ismerete és értelmezése
9.1.3. Számviteli biznylatok
9.1.3.1. Fogalmának ismerete
9.1.3.2. Csoportosításuk
9.1.3.3. Bizonylat elveinek az értelmezése
9.1.3.4. Alapvető tartalmi és formai elvárások
9.1.4. Számviteli beszámoló
9.1.4.1. Szerepe
9.1.4.2. Fajtái
9.1.4.3. Felsorolni a részeit
9.1.5. Felsorolni és értelmezni a beszámolás és könyvvezetés kapcsolatát
9.2. VÁLLALKOZÁS VAGYONA
9.2.1. Leltár
9.2.1.1. Fogalma
9.2.1.2. Fajtái
9.2.1.3. Jellemzői
9.2.2. Mérleg
9.2.2.1. Fogalma
9.2.2.2. Fajtái
9.2.2.3. Jellemzői
9.2.3. Mérleg főcsoportok (eszköz és forrás csoportok)
9.2.3.1. Tartalmának ismerete
9.2.3.2. Definíciója
9.2.4. Eredménykimutatás
9.2.4.1. Fogalma
9.2.4.2. Jellemzői
9.2.4.3. Változatai
9.2.4.4. Ismertetni az eredménykimutatás kategóriáit és kapcsolataikat
9.2.5. Fogalmak ismerete
9.2.5.1. Bekerülési érték
9.2.5.2. Számviteli érték
9.3. KÖNYVELÉSI TÉTELEK SZERKESZTÉSE, A SZÁMLAKERET
9.3.1. Könyvviteli számlák fogalmai
9.3.2. Egységes számlakeret
9.3.2.1. Felépítése
9.3.2.2. Szerkezete
9.3.3. Vállalati számlarend tartalmi elemeinek felsorolása
9.3.4. Főkönyvi számlák
9.3.4.1. Nyitása
9.3.4.2. Könyvelésének fogalmai
9.3.4.2.1. Idősoros
9.3.4.2.2. Számlasoros
9.3.5. Különbség tétel az alábbiak között
9.3.5.1. Mérleg számlák
9.3.5.2. Eredményszámlák
9.3.6. Kapcsolat értelmezése az alábbiak között
9.3.6.1. Analitikus könyvelés
9.3.6.2. Szintetikus könyvelés
9.3.6.3. Szintetikus könyvelés
9.4. TÁRGYI ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSA
9.4.1. Tárgyi eszközök
9.4.1.1. Csoportosítása
9.4.1.2. Értékelésére vonatkozó alapvető bekerülési érték szabályok ismerete
9.4.1.3. Fordulónapi mérlegérték megállapítása
9.4.2. Amortizásió elszámolása
9.4.2.1. Lineáris
9.4.2.2. Teljesítményarányos
9.4.3. Könyvelési feladatok
9.4.3.1. Belföldi beruházási szállítókkal kapcsolatos tételek könyvelése (különböző finanszírozással)
9.4.3.2. Tárgyi eszközök üzembe helyezése könyvelése
9.4.3.3. Tárgyi eszközök értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása
9.5. VÁSÁROLT KÉSZLETEK ELSZÁMOLÁSA
9.5.1. Vásárolt készletek
9.5.1.1. Fajtái
9.5.1.2. Jellemzői
9.5.1.3. Egyszerű esetekben a bekerülési érték meghatározása
9.5.2. Anyagok nyilvántartásának alapvető információtartalma
9.5.2.1. Raktári nyilvántartás
9.5.2.2. Analitikus nyilvántartás
9.5.3. Legyen képes az anyagbeszerzés könyvelési áron (tényleges beszerzési áron való nyilvántartásnál), a visszaküldés és az engedmény gazdasági események könyvelésére.
9.5.4. Anyagkészlet csökkenések értékének számítása és a felhasználás könyvelése
9.5.4.1. Átlagáron
9.5.4.2. Csúsztatott átlagáron
9.5.4.3. FIFO elv alapján
9.5.5. Leltározás
9.5.5.1. Feladatainak ismerete
9.5.5.2. Leltári eltérések számítása és könyvelése
9.5.6. Áruk
9.5.6.1. Fogalmának ismerete
9.5.6.2. Csoportosítása
9.5.6.3. Megkülönböztetése más készletektől
9.6. JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁS
9.6.1. Jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartások
9.6.1.1. Információ tartalmának ismerete
9.6.1.2. Jövedelem részei
9.6.1.3. Levonások keletkezését, nyilvántartását és könyvelését
9.6.2. Bérfeladás
9.6.2.1. Számítása
9.6.2.2. Nyilvántartása és könyvelése (feladatok)
9.6.3. Bérek közterheinek
9.6.3.1. Számítása
9.6.3.2. Nyilvántartása és könyvelése
9.6.4. Jövedelem kifizetése események értelmezése és könyvelése
9.6.4.1. Készpénzes kifizetés
9.6.4.2. Folyószámlára történő átutalás
9.7. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ELSZÁMOLÁSA
9.7.1. Saját termelésű készletek
9.7.1.1. Fogalmának ismerete
9.7.1.2. Csoportosítása
9.7.1.3. Készlet értékelésének alapvető szabályai
9.7.1.4. Önköltség
9.7.1.4.1. Alapvető elemeinek ismerete
9.7.1.4.2. Értelmezni a változását
9.7.1.5. Elszámolása
9.7.1.5.1. Analitikus - alapvető információtartalmát
9.7.1.5.2. Főkönyvi - alapvető információtartalmát
9.7.1.6. Állományba vétele
9.7.1.6.1. Fordulónapi mérlegérték meghatározása
9.7.2. Termelési költségek
9.7.2.1. Típusainak ismerete
9.7.2.2. Könyvviteli elszámolása költségnemek szerinti szabályai
9.8. TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS ELSZÁMOLÁSA
9.8.1. Értékesítés bizonylatolásának rendjének ismerete
9.8.2. Számla tartalmi elemei
9.8.3. Kiszámítás az értékesítéshez kapcsolódóan és az események könyvelése - a visszaküldés, a minőségi engedmény gazdasági események tekintetében
9.8.3.1. Bevételi összegeket
9.8.3.2. Forgalmi adó összegeket
9.8.3.3. Készletcsökkenés összegeket (átlagár, FIFO értelmezésében)
9.8.3.4. Események könyvelése
9.8.3.5. Események értelmezése
9.8.4. Saját termelésű készletek állományváltozásának
9.8.4.1. Értelmezése - STKÁV hozam értékét
9.8.4.1.1. Kiszámítani
9.8.4.2. Kiszámítani a tárgyévi eredmény meghatározása lépéseként is
10. SZÁMVITELI GYAKORLAT
10.1. PÉNZKEZELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ BIZONYLATOK
10.1.1. Alapinformációkból a következő bizonylatok elkészítése vagy a bizonylatok tartalmi és formai elemeinek megjelenítése
10.1.1.1. Kiadási és bevételi pénztárbizonylat
10.1.1.2. Készpénz befizetési számla
10.1.1.3. Bankhoz kötődő egyszerű gazdasági események bizonylatai
10.1.2. A tárgy eszköz nyilvántartása
10.1.2.1. Értelmezni a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó és az üzembe helyezési okmány szerepét
10.1.2.1.1. Kiegészíteni, felsorolni a tartalmi és formai elemeit felsorolni
10.1.2.2. Amortizációs számítások elvégzése
10.1.2.2.1. Időarányos lineáris
10.1.2.2.2. Teljesítményarányos
10.1.2.2.3. És az ezekhez kapcsolódó eszközérték meghatározásokat
10.1.3. Készletek (vásárolt és saját termelésű) bizonylatai
10.1.3.1. Alapinformációkból a következő bizonylatok elkészítésére vagy bizonylatok tartalmi és formai elemeinek megjelenítésére
10.1.3.1.1. Készlet bevételezési, kivételezési bizonyla
10.1.3.1.2. Készletnyilvántartó nap
10.1.3.1.3. Szállítólevél, számla
10.1.4. Jövedelem-elszámolás bizonylatai
10.1.4.1. Legyen képes a bérszámfejtő lapon a nettó bér kiszámítására