1. "Fliegauf Gergely: Mivel foglalkozik a börtöntudomány? Fliegauf Gergely: Börtönártalmak (prison harms)"
1.1. A börtönártalom a börtön diszfunkcióinak felülkerekedését jelenti, és annak hatását a személyiségre. Tehát a börtönártalom mindig jelen van a börtönben. Nem csak arabokra hat a börtönártalom, hanem a hozzátartozóikra, a börtönőrökre, és azok hozzátartozóira is. A börtönártalom az a közeg, amelyen keresztül a rab személyisége a börtönközeg negatív részével áll interakcióban. Ebből is az következik, hogy a börtönártalom folyamatosan jelen van a börtönben. Mivel a börtön zárt társas közeg, mindig és minden rab érintkezik a börtönártalmakkal. Ha egy börtönártalom megszűnik, másik lép a helyébe.
2. Klasszikus börtönártalmak
2.1. Olyan ártalmak, amelyeket már a múlt század harmincas éveitől leírtak, elsősorban amerikai kutatók.
2.1.1. Prizonizáció
2.1.1.1. "Börtönegyetem: - a börtönben a fogvatartottak újabb bűncselekmények elkövetését tanulják meg egymástól, - a börtönben afogvatartottak gengekbetömörülnek. Tovább él a szabadulás után, táplálja a kinti gengaktivitást."
2.1.2. Depriváció
2.1.2.1. "Megfosztottság: - ellene ható kompenzációs törekvés az informális struktúra, - ellentmond az importmodellnek."
2.1.3. Stigmatizáció
2.1.3.1. "Megbélyegzés: - az identitás elleni fenyegetés, - a szelf szankcionálása. Analóg a falcolással."
3. Hozott börtönártalmak
3.1. Nem a börtön direkt következményeiként jönnek létre, hanem már a börtön előtt jelen voltak a bűnelkövető életében, de a börtön ezeket az ártalmakat jelentősen felerősíti.
3.1.1. Drop out
3.1.1.1. Az az életesemény, amikor a gyermekkorú személy kiesik a közoktatás keretei közül. Ha később börtönbe kerül, a státusza még inkább romlik. Ha egy, az oktatási rendszerből kieső gyermek apja kerül börtönbe, a gyermek iskoláztatási esélyei csökkennek. Ilyen börtönártalom a kábítószerprobléma, a gengesedés, az intézeti kör
3.1.2. Kábítószerprobléma
3.1.2.1. A börtönviseltség és az IVU együttjárása
3.1.3. Gengesedés
3.1.3.1. Bűnözői éredekcsoportba való tartozás
3.1.4. Intézeti kör
3.1.4.1. Institúcionalizációs börtönártalom. Azt jelenti, hogy a fogvatartott a börtönbe kerülése előtt is valamilyen állami- vagy magánintézményben volt, vagy annak szigorú felügyelete alatt állt, illetve a szabadulása után is ez várható. Például kábítószer-elvonó kezelés alatt állt a bekerülése előtt, és amikor szabadul, ismét drogambulanciára kerül rövid időn belül. E példa már hazánkban is igen gyakori jelenség.
3.1.5. Alacsony SES (szocioökonómiai státusz)
3.1.5.1. "Társas szegénység: - a börtön miatt a család SES-e tovább csökken. Társas szegénységtapasztalható a slumokban, romatelepeken, szegregált falvakban."
3.1.6. Mentális deficit
3.1.6.1. "Értelmi fogyatékosság- a börtönben speciális kezelést igényel - egyre több ilyen fogvatartott van. Testi sérülés eredménye islehet, az anya alkoholizmusa is hozzájárulhat, az anya kábítószerezése is növelheti."
3.1.7. Családon belüli erőszak
3.1.7.1. "A súlyos esetekre kell gondolni - magatartásminták esajátítása. Eséllyel erőszaktevővé válik."
3.1.8. Áldozattörténet
3.1.8.1. Gyakorlatilag viktimizáció
3.1.9. Bullying
3.1.9.1. Kortárs bántalmazás, fogvatartottak közötti erőszak
3.1.10. Institúciónacionalizáció
3.1.10.1. "Intézeti kör: árvaház, nevelőintézet,drogambulancia, kórház,elmegyógyítóintézet,elmeszociális otthon,menekült státusz,hontalanság stb. A fogvatartottak többsége már más intézeti körülmények között élt a bekerülés előtt."
4. Immanens börtönártalmak
4.1. Ezek az ártalmak a börtön valóságának szerves (immanens) részei, amelyeket nem lehet letagadni, de olyan vehemensek, hogy gyakran tabutémák, és az egész társadalom rosszabbik arcát mutatják meg, nemcsak a börtönét.
4.1.1. Retribúció
4.1.1.1. "Bosszútudat: - bosszúbüntetés, - az erkölcs és jog összemosása, - egyéni sérelmek rabokon való megbosszulása, - rejtett rabverés."
4.1.2. Reluktancia
4.1.2.1. "A börtönártalmakkal szembeni passzív tenni nem akarás, a szociálpszichológia terminológiájával élve: a status quo alapú konformizmus."
4.1.3. Animalizáció
4.1.3.1. "Nem emberi lény: „nem megyek be ezekhez az állatokhoz...”"
4.1.4. Bad apple
4.1.4.1. "Rossz alma: a fogvatartott rossz időben, rossz helyen van,és az esetleg jó közeget is megmérgezi."
4.1.5. Detrimentalizáció
4.1.5.1. "Személyiségromlás: a börtön totális intzémény jellegéből eredő ártalom, nem adeviáns közegre utal, mint a prizonizáció. „Ez a börtön tiszta szégyen.”"
4.1.6. Elidegenedés
4.1.6.1. A fogvatartott nem érzi, hogy az általa létrehozott termék az ő munkájának az eredménye.
4.1.7. Hospitalizáció
4.1.7.1. "Önállóságvesztés: - a folytonos napirend és az ellátás következménye, - szabadulási pánik. „Nem akarok szabadulni.”"
4.1.8. Inkapacitáció
4.1.8.1. "Zárkán belüli tétlenség: a társadalom nem akarja, hogy a rab vagyonhoz jusson, hogy a családjának pénzt küldhessen, vagy hogy tanuljon a börtönben."
4.1.9. Inkarcerációs sokk
4.1.9.1. "Letartóztatási sokk - minden fázisa külön ártalmas lehet, - öngyilkossági veszély, - drogelvonási veszély."
4.1.10. Inzuláció
4.1.10.1. "Elszigetelődés: - társas státuszvesztés, - gyermekhiány, - elzárkózás a börtönben."
4.1.11. Izoláció
4.1.11.1. "Elkülönítettség: - társadalmi státuszvesztés, - az állampolgárság gyengülése."
4.1.12. Medikalizáció
4.1.12.1. "Gyógyszerártalom: - kényszerült gyógykezelés."
4.1.13. Negativizmus
4.1.13.1. "Rossz énkép: - a stigmatizáció elleni védekezési stratégia, - a rab nem gondol jót magáról."