1. A felnőtt
1.1. A felnőttség jellemzői
1.1.1. A törvény: a felnőttkori tanulás iskolarendszerű formáiban történő részvétel a kronológiai életkorhoz kötött
1.1.2. Paterson: intellektuális adottságok, fizikai erő, jellemző vonások, hiedelmek, hajlamok, szokások és viselkedések
1.1.3. Knowles: pszichológiai érettség és a társadalmi szerepek kritériumai
1.1.3.1. Az egyének képzési szempontból felnőttként kezelhetők, ha • felnőttként viselkednek felnőtt szerepeikben • felnőtt mivoltuk része önképüknek • magukat felnőttnek tartják • alapvetően önmagukat tartják felelősnek tanulásuk iránt
1.1.4. Zrinszky: anatómiai, biokémiai, fiziológiai életkor; pszichikus életkor; szociális életkor; a két utóbbival szorosan összekapcsolódó morális, értékrendbeli érettség
1.2. A felnőttoktatásban való részvétel jellemzői (OECD)
1.2.1. Akár formális, akár nem formális rendszerben tanul valaki, azt minden bizonnyal meg lehet határozni, hogy mit tanul
1.2.2. Azt is meg lehet állapítani, hogy személyes vagy szakmai indíttatásból tanul
1.2.3. Teljes vagy részidejű programban vesz részt
2. A felnőtt tanuló
2.1. A test
2.1.1. Az agy
2.1.1.1. Jelentős változások az ember egész élettartama alatt
2.1.1.2. A tanulás pozitív hatása az agy fejlődésére
2.2. A testi folyamatok hatása a tanulásra - tanulás idős korban
2.2.1. A testi jellemzők változása az életkorral
2.2.2. A kronologikus életkor és a funkcionális életkor nem fedi egymást
2.2.3. Kognitív stimuláció = a szellemi teljesítményromlás megelőzése
2.3. A személyiség
2.3.1. Önkép
2.3.1.1. Azok a felnőttek tanulnak jól, akik becsülik saját tapasztalataikat és önmagukat.
2.3.1.2. A másoknak való megfelelés helyett az foglalkoztatja őket, hogyan változhatnak saját idealizált énképük irányába.
2.3.1.3. Akkor tanulnak jobban, ha bevonják őket a tanulási feladatokba.
2.3.1.4. Könnyebben elfogadják a változást, akiknek nagyobb az önbecsülésük - ők nem érzik túl kockázatosnak a tanulással járó változást.
2.3.1.5. Talán a legfontosabb: hogyan látja magát a felnőtt a tanuló szerepében.
2.3.2. Személyiségfejlesztés
2.3.2.1. Holisztikus személyiségfejlesztés
2.3.3. Időskor = bölcsesség
3. A felnőtt tanuló jellemzői
3.1. A CAL modell (Characteristics of Adults as Learners): • az andragógiai felfogás, • a tapasztalati tanulás • és a LLL egyesítése
3.1.1. Személyes jellemzők
3.1.1.1. majdnem mindig folyamatosan változónak tekinthetők, és a személy fejlődését írják le három dimenzió mentén: • a fizikai változások (idősödés) • az életfázisok szociokulturális sajátosságai • a pszichológiai fejlődés szakaszai
3.1.2. Szituációs jellemzők
3.1.2.1. Élesen elkülönítik a felnőtteket a felnövekvőktől a tanulást illetően (nappali, önkéntes részvétel...)
3.1.3. Alapelvek a felnőttek tanulásának hatékonyabb segítéséhez
3.1.3.1. A felnőtt tanulási programoknak hasznosítaniuk kell a résztvevők tapasztalatát
3.1.3.2. Alkalmazkodni kell a résztvevők életkorából adódó korlátokhoz
3.1.3.3. A felnőtteket arra kell ösztönözni, hogy személyes fejlettségük magasabb szintjére lépjenek
3.1.3.4. A felnőtteknek az elérhető tanulási programhoz a lehető legtöbb választási lehetőséget kell biztosítani
3.2. A tanuló felnőtt mint "tanuló személyiség"
3.2.1. Identitáselmélet
3.2.2. Az én (self) döntések és választások sorozatában mind jobban tisztázza viszonyát az őt körülvevő világgal, s e folyamat alapja az élmények feldolgozása, a korábbi tapasztalatok újraértelmezése
3.3. A felnőtt tanulási motívumai
3.3.1. A tanulási részvételt mérő eszköz (EPS, Education Participation Scale)
3.3.1.1. A részvétel fő indítékának hat faktora
3.3.1.1.1. 1. Társas kapcsolatok keresése 2. Társas ösztönzés keresése 3. Szakmai előrelépés 4. Közösségi munka 5. Külső elvárások 6. Tudásvágy
3.3.2. További motívumok
3.3.2.1. • munhakelyi követelmények • a "második esély" felismerése • fogyatékosság - speciális munkakör
3.4. A felnőtt előzetes tudása és tapasztalatai
3.4.1. Résztvevő-központú felnőttoktatás
3.4.2. Konstruktivista didaktikai felfogás
3.4.2.1. A tanuló nem leképezi a valóságot, hanem konstruálja
3.4.2.1.1. A tudás rekonstruálása
3.5. Az önirányító tanuló
3.5.1. • a tanuló saját maga kezdeményezi a tanulást • diagnosztizálja saját tanulási szükségleteit • megfogalmazza a tanulás céljait • megkeresi a tanuláshoz szükséges humán és materiális forrásokat • megfelelő tanulási stratégiát választ • értékeli saját tanulási eredményeit
3.6. A felnőttek tanulási nehézségei
3.6.1. Külső tényezők
3.6.1.1. • a tanulást nem támogatja közvetlen családi vagy munkahelyi környezet • az intézmény légköre nem támogató • nem megfelelő tanári, oktatói munka
3.6.2. Belső tényezők
3.6.2.1. • korábban rögzült szokások és hiedelmek akadályozzák a tanulást • a képességek, a testi erő fogyatkozásával csökken a felnőttek tanulói önbizalma • a megszégyenüléstől való félelem • a korábbi rossz iskolai élmények hatása
4. Összegzés
4.1. A felnőttek sok erőforrással rendelkeznek a tanuláshoz. Számos belső és külső hatás által támogatottan, esetenként korlátozva, de • képesek – és egyre növekvő számban – • készek is tanulni
5. A tanulmány célja
5.1. "Attekintést adni azokról, az andragógiában megjelent fontosabb megközelítésekről, amelyek a felnőtt tanuló jellemzőit mutatják be"
5.2. "A felnőtt élet során végbemenő tanulás főszereplőjére, a tanuló felnőttre koncentrál, mivel az élethosszig tartó tanulásról született politikai irányelvek és dokumentumok tömegében elveszni látszik a tanulás gazdagsága és összetettsége, valamint a tisztázatlan, ellentmondásos szóhasználat elemberteleníti megfosztja emberi tartalmától a felnőttkori tanulás jelenségvilágát"
5.3. Hogyan válhat önirányítóvá egy felnőtt tanuló?
5.3.1. Milyen tanulási nehézségekkel kell szembe néznie?
5.3.2. LLL ↔ LWL
5.3.3. Multidiszciplinális megközelítés