A sportolói szerződések és a munkajog összeegyeztethetősége

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Rocket clouds
A sportolói szerződések és a munkajog összeegyeztethetősége by Mind Map: A sportolói szerződések és a munkajog összeegyeztethetősége

1. foglalkoztatási kötelezettség

1.1. sportolót foglalkoztatni kell, alapvetően sporttevékenységre

1.2. biztosítani kell a feltételeket: - sporttevékenység biztonságos végzéséhez - versenyzéshez - felkészüléshez

1.3. ennek hiányában állásidő

1.4. jsz.

1.4.1. Mt. 51. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.

1.4.1.1. Sporttv. 2 § (2) A versenyző a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását. (3) A fogyatékos versenyző felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzők egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelő külön feltételeket kell megállapítaniuk.

1.4.2. Mt. 146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.

2. sportsérülés

2.1. sportszervezet felelőssége a biztonságos helyszín, eszközök és felkészítés

2.2. elvárhatóság szintje magasabb az élsportban

2.3. sportoló tájékoztatási kötelezettsége nagyon fontos - orvosi vizsgálatok alapja az anamnézis

2.4. kötelező élet- és sportbaleset biztosítás

2.5. munkahelyi baleset / üzemi baleset

2.6. jsz.

2.6.1. Sporttv. 8. § (5)32. A hivatásos sportolónak a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató vagy a megbízó köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. A válogatott keretben eltöltött időszak alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat - figyelemmel a 3. § (4) bekezdésére - a sportszövetség határozza meg.

2.6.2. Sporttv. 2. § (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

3. fegyelmi jogkör

3.1. munkaviszonyból fakadó fegyelmi jogkör

3.1.1. kollektív szerződés v. munkaszerződés alapján alapszabályi rendelkezés, szabályzat csak tagokkal szemben, tagi jogviszonyban elegendő, vagy ha elfogadja szabályzatot

3.1.2. max 1. havi alapbér

3.1.3. írásban, indoklással

3.1.4. jsz.

3.1.4.1. 56. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. (2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. (3) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a 78. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. (5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

3.2. sporttörvény szerinti fegyelmi jogkör

3.2.1. szövetség és sportoló/sportszakember/sportszervezet között általában nincs munkaviszony (kivéve KEP)

3.2.2. részletes szabályok, lex specialis

3.2.3. jsz.

3.2.3.1. Sporttv. és 39/2004 (III.12.) Korm.r.

4. eredményességi prémiumok

4.1. egyenlő követelmények és egyenlő díjazás. de sportolókkal gyakran egyéni megállapodások vannak, hogyan egyeztethető össze az egyenlő bánásmóddal?

4.1.1. alapbérben: munkakörök/munkavállalói csoportok szétválasztása

4.1.1.1. munka természete, felelőssége (csapatpozíciók, egyéni sportolók szinjte)

4.1.1.2. munka minősége, fizikai szellemi erőfeszítés

4.1.1.3. tapasztalat (korosztály, egyéni tapasztalat)

4.1.1.4. szükséges szakképzettség

4.1.1.5. munkakörülmények (pl .bajnoki szint)

4.1.1.6. jsz.

4.1.1.6.1. 12. § (3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

4.1.2. teljesítménybérben (Mt. 138. §); - teljesítménykövetelmények munkáltató felelőssége (és bizonyítási terhe) - teljesítményhez igazodik (sportban legkönnyebb)

4.1.2.1. előre, írásban (nem kell munkaszerződésben)

4.1.2.2. 100%-os teljesítés + munkaidő legalább minimálbért v. garantált bérminimumot elérje

4.1.2.3. munkaszervezésre, "technológiára" figyelemmel (sportági realitásokkal)

4.1.2.4. munka mennyisége (pályán töltött idő)

4.1.2.5. jsz.

4.1.2.5.1. 138. § (1) Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. (2) A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára. (3) A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat. (4) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval. (5) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a 153. § (1) bekezdése szerinti munkabér mértékét elérje. (6) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.

4.1.3. jutalomban

5. munkajogi alapelvek

5.1. általános magatartási követelmények

5.1.1. elvárhatóság. jóhiszeműség, tisztesség

5.1.1.1. jsz.

5.1.1.1.1. 6. § (1) * A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

5.1.1.1.2. (2) * A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

5.1.2. munkavállaló méltányolható érdekei

5.1.2.1. jsz.

5.1.2.1.1. Mt. 6. § (3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.

5.1.3. tájékoztatási kötelezettség

5.1.3.1. jsz.

5.1.3.1.1. Mt. 6. § (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

5.1.4. munkáltató gazdasági, szervezeti érdeke, jó hirneve, üzleti titok

5.1.4.1. jsz.

5.1.4.1.1. 8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. (2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. (4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

5.2. egyenlő bánásmód

5.2.1. jsz.

5.2.1.1. Mt. 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.

6. sportoló és munkajog

6.1. sportoló (Sporttv. 1. §)

6.1.1. szabadidős

6.1.2. versenyző

6.1.2.1. amatőr

6.1.2.1.1. sportszerződés (megbízás)

6.1.2.1.2. tag

6.1.2.2. hivatásos (csak ha versenyrendszer engedi)

6.1.2.2.1. megbízás

6.1.2.2.2. munkaviszony

6.1.2.3. jsz.

6.1.2.3.1. Sporttv. 1. § (3) Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló. (4) Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

6.1.3. jsz.

6.1.3.1. 1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.

7. Dr. Juhász Péter

7.1. Vasas Sport Club

8. kérdések